Mindanao szigetének déli részén így 2019 december 31-ig lesz érvényben a különleges jogrend. A törvényhozás korábban már kétszer hosszabbította meg a rendkívüli állapotot a térségben, hogy a hatóságok kiszélesített jogkörökkel kutathassanak a szigeten bujkáló iszlamisták után.
Delfin Lorenzana védelmi miniszter szerint még 180 terrorista után kutatnak, akik egyebek mellett a tavalyi marawi támadásban is részt vettek.
A hosszabbítást ellenző egyik szenátor, Risa Hontiveros azonban azt mondta, hogy, nem lát semmiféle nyomós indokot a rendkívüli állapot meghosszabbítására, és aggodalmát fejezte ki, hogy ebben a helyzetben sérülhetnek az állampolgárok demokratikus jogai, különös tekintettel a 2019-ben tartandó választásokra. Azt is fontosnak tartotta hozzáfűzni, hogy az ország korábbi elnöke, Ferdinando Marcos ugyancsak a rendkívüli állapotot használta fel ellenzéke elhallgattatására.
Mindanaoban először 2017-ben hirdettek ki rendkívüli állapotot, mert harcok robbantak ki Marawi városában, miután a kormányerők kísérletet tettek az Iszlám Állam nevű terrorszervezet akkori délkelet-ázsiai "emírjének", Isnilon Hapilonnak az őrizetbe vételére. A csaknem fél évig tartó harcokban a sajtóban megjelent adatok szerint több mint 1100 ember halt meg - legtöbbjük terrorista volt, de katonák és civilek is estek áldozatul -, valamint több százezren kényszerültek elhagyni otthonaikat a városban és környékén.