Az európai külügyminiszterek egységes választ keresnek a hetek óta tartó egyiptomi vérengzésekre.
– Elítéljük az erőszakot, a terrorizmust és azért jöttünk ma össze, hogy politikai párbeszédet kezdjünk arról, hogyan is reagáljon az unió, hogyan menjünk tovább, az egyiptomi emberek védelme ügyében – közölte Catherine Ashton, az unió külügyi főképviselője.
William Hague brit külügyminiszter az észak-afrikai ország demokratikus intézményeinek létrehozásáról, és gazdasági szankciók bevezetéséről beszélt Brüsszelben.
– Mi felfüggesztettük a katonai együttműködést, és visszavontuk az exportengedélyeket, így a termékek csak belső felhasználásra kerülhetnek – mondta a brit tárcavezető. – Van még több dolog is, amit tehetnénk, de a gazdasági együttműködés közvetlenül segíti az egyiptomi embereket. Erre is tekintettel kell lennünk az Egyiptommal kötött együttműködés alapelveivel összefüggésben – fogalmazott.
A német külügyminiszter a jogállamiság, a törvényes rend helyreállítását, a választások mielőbbi megtartását sürgette.
– Nagyon fontos, hogy Európában közös és erős jelet küldjünk az erőszak leállítására. Az európaiak befolyása azonban eléggé behatárolt. De ezt a korlátolt befolyást is használni kell. Tudjuk, hogy Egyiptom is eltökélt a gazdasági fejlődésben. Egyiptom tisztában van Európa súlyával, amikor a gazdasági fejlődésről van szó. Egy, két vagy három öböl-ország ehhez nem érhet fel – mondta Guido Westerwelle.
A svéd külügyminiszter ellenezte, hogy országának adófizetői támogassák az egyiptomi vérengzés felelőseit. Carl Bildt szerint a katonai vezetőket és az átmeneti kormányzatot is rendkívüli, különleges felelősség terheli.
Párizsban Egyiptom franciaországi nagykövete elfogadhatatlannak nevezte az unió esetleges gazdasági szankcióit, szerinte a korlátozások a kormányellenes szélsőségesek érdekeit szolgálnák.
– Nem fogadhatjuk el azt a nyomást, amit az egyiptomi népre helyeznek. Néha ezek a fajta üzenetek hamis impulzusokat keltenek azokban a pártokban, amelyek az erőszakot gyakorolják, mert azt hiszik, hogy nemzetközi közösség támogatja őket – közölte Moustafa Kamal.
Közben az egyiptomi bíróság úgy döntött, kiengedi Hoszni Mubarakot a börtönből, lejárt ugyanis a két év, ameddig fogva tarthatták jogerős ítélet nélkül. A volt egyiptomi elnök tavaly első fokon életfogytig tartó börtönbüntetést kapott az arab tavasz során alkalmazott rendőri erőszakért és több száz tüntető halála miatt.
