AZ EP A HELYREÁLLÍTÁSI DOKUMENTUM ELGÁNCSOLÁSÁT KÉRTE
Tegnap az Európai Bizottság is megerősítette, hogy szó sincs róla, hogy „visszadobták” volna a magyar helyreállítási tervet. Az erről szóló álhír a német DPA nyomán a magyar sajtót is bejárta. Brüsszelben arra is felhívták a figyelmet: a tagállamok és az EB megegyezhetnek az értékelésre szánt időkeret hosszabbításáról, ez öt EU-ország esetében már meg is történt. A magyar terv bizottsági kiértékelésének a hivatalos határideje hétfőn járna le.
Az Európai Bizottság és Magyarország továbbra is tárgyalnak a helyreállítási terv részleteiről – erősítette meg az uniós bizottság illetékes szóvivője tegnap Brüsszelben, hozzátéve: mindkét fél törekszik rá, hogy mielőbb befejeződjön a terv értékelése, így minél hamarabb az uniós tanács elé kerüljön elfogadásra a dokumentum.
Emlékezetes, a héten a német DPA hírügynökség kezdte terjeszteni az álhírt, miszerint hazánk járvány utáni helyreállítási tervét Brüsszel „visszadobta”, s megszakadtak a tárgyalások a felek között. Ezt először Varga Judit igazságügyi miniszter, majd Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter cáfolta.
Mindkét politikus arról beszélt, hogy az elmúlt hetekben az Európai Bizottság a gyermekvédelmi törvényt övező viták fényében új igényekkel állt elő. Utóbbi tényét az EB tegnap nem erősítette meg, de felhívták a figyelmet rá, hogy a tagállamoknak és a bizottságnak lehetőségük van kiterjeszteni a tervről szóló tárgyalások idejét. (Főszabály szerint az EB-nek két hónapja van a kiértékelésre, ez a magyar dokumentum esetében hétfőn telik le – a szerk.) Utóbbi olyannyira bevett gyakorlat, hogy – mint azt tegnap jelezték – öt ország már élt is a hosszabbítás lehetőségével. Közölték azt is, hogy van három olyan EU-ország is, amely ez idáig egyáltalán nem nyújtott be helyreállítási tervet. Utóbbi határideje egyébként április 30. volt. A kimaradó országok között Bulgária, Málta, valamint az uniós bezzegállamként emlegetett Hollandia szerepelnek.
A helyreállítási pénzek nemzeti felhasználásáról szóló tervezeteknek eddig tizenhat tagállam esetében adtak zöld jelzést Brüsszelből, tehát hazánkkal együtt nyolc ország vár még a bizottsági kiértékelés végére.
Az EB után a tagállamok illetékes miniszterei fogadják el a dokumentumokat, a tagállamoknak juttatandó összegek tizenhárom százaléka előfinanszírozás útján pedig még idén célba érhet. Hazánk összesen 7,2 milliárd eurót, azaz mintegy 2500 milliárd forintot kap majd az uniós alapból.
A bizottság tegnap egy másik, a magyar tervvel kapcsolatban terjedő álhírt is eloszlatott. Ursula von der Leyen ugyanis maga látogatja meg a sikeres terveket benyújtó országok fővárosait, hogy „átadja” a brüsszeli csekket. Magyarországgal kapcsolatban szárnyra keltek olyan pletykák, hogy a gyermekvédelmi törvény vitái miatt esze ágában sincs Budapestre utazni. – A körút a tervek kiértékelésének ütemében természetesen folytatódik – mondta Eric Mamer, az EB vezető szóvivője, egyelőre cáfolva e híreszteléseket. A budapesti út idejéről ugyanakkor nem tudott tájékoztatást adni, épp a jelenleg is folyamatban lévő tárgyalásokra való tekintettel.
A Magyar Nemzet is cikkezett róla, hogy a magyar helyreállítási terv a héten az Európai Parlamentben is téma volt: a balliberális képviselők által csütörtökön megszavazott határozat annak elgáncsolását kérte az uniós bizottságtól. A szerdai vitában akadtak olyan képviselők, akik maguk is tényként beszéltek róla, hogy az EB máris „visszadobta” a dokumentumot. Meglepetésre őket épp Věra Jourová, az Európai Bizottság liberális alelnöke, a magyar kormány kritikusa javította ki, megismételve, hogy a tárgyalások folyamatosak Magyarországgal.
Magyar Nemzet
