Ahogy a brüsszeli testület jogállamisági ügyekben illetékes szóvivője a lapnak elmondta: ez minden egyes EU-tagállamra igaz, tehát valamennyi uniós országban, egészen az utolsó, a vírus nyomán bevezetett rendkívüli intézkedés megszüntetéséig vizsgálják a helyzetet.
A bizottság már a kezdetektől következetesen állította, hogy minden hasonló intézkedésnek időben meghatározottnak kell lennie, és csak addig tarthat, ameddig a helyzet azt valóban megköveteli. El is várjuk az uniós országoktól, hogy amennyiben a világjárvány elleni küzdelem már nem igényli, szüntessék meg a rendkívüli szabályokat
– nyomatékosította a Magyar Nemzet kérésére a testület.
A magyar vírustörvény gyakorlatilag a bevezetése óta rengeteg kritikát kapott Brüsszelből, annak ellenére, hogy
Věra Jourová bizottsági alelnök több alkalommal is kijelentette, hogy a testület nem indít kötelezettségszegési eljárást az ügyben, hiszen a szabályozásnak nincs a közösségi joggal ellentétes eleme.
Emlékezetes az is, hogy az uniós parlament – a liberális Jourová részvételével – vitát rendezett a magyar rendkívüli jogrendről, ám a brüsszeli ülésre magát Orbán Viktor miniszterelnököt várták, így a Magyarország képviseletére önként jelentkező Varga Judit igazságügyi miniszter végül nem szólalhatott fel a képviselők előtt.
A járványügyi átmenettel tehát borítékolhatóan nem lesz vége Budapest és Brüsszel nézetkülönbségének – erre nemcsak a friss bizottsági nyilatkozatból, de Jourová egy múlt heti interjújából is következtetni lehet. Ebben a demokráciáért és átláthatóságért felelős cseh biztos kijelentette: szerinte „az igazság pillanata” jön el a magyar rendkívüli jogrend megszüntetésével.
Az uniós jog szempontjából problémás lenne, ha a veszélyhelyzeti szabályozás egyes elemei megmaradnának
– hangoztatta a liberális politikus.
A Magyar Nemzet azon felvetésre, hogy mit is értett Jourová utóbbi mondat alatt, a bizottság megismételte, hogy a járvány elleni küzdelem végeztével minden rendkívüli intézkedést meg kell szüntetni.
Magyar Nemzet
