A főképviselő elmondta, hogy Törökország meghatározó szerepet játszik a líbiai és a szíriai konfliktusban, habár szerepe ellentmondásos. Az unió szoros érdekszövetségben működik együtt az országgal, annak ellenére, hogy súlyosan elítéli egyoldalú katonai fellépéseit, tevékenységét Szíriában. Emlékeztetett azonban, hogy Törökország befogadott több mint hárommillió szíriai menekültet, és segít az illegális migráció visszaszorításában. Felhívta a figyelmet, hogy a súrlódások kiküszöbölésére a párbeszédet és a politikai megoldásokat kell előtérbe helyezni.
Az uniós főtisztviselő az 2019-es emberi jogi jelentéssel kapcsolatban kijelentette, hogy a dokumentum rávilágított például az ember és a környezet közötti kapcsolat fontos kérdésére. Mint mondta, azon emberi jogi aktivisták 88 százaléka, akit tevékenysége miatt öltek meg, a környezetvédelemért, az őslakosok jogaiért és az illegális földfoglalások ellen harcolt. Borrel szerint tavaly több emberi jogi előrelépés született, például a halálbüntetés eltörlése Csádban, a sri-lankai gyermekmunka látványos csökkenése, de a nők helyzete még mindig aggályos.
Az ENSZ felmérései szerint a világon a nők harmadát éri erőszak, nem beszélve arról, hogy a koronavírus-járvány is az ő helyzetükön rontott leginkább - emelte ki.
A vitához írásban hozzászóló Hölvényi György KDNP-s képviselő szerint értékelendő előrelépés az, hogy a jelentésben, a vallási kisebbségek diszkriminációja, üldözése külön figyelmet kapott, sok képviselő munkájának köszönhetően. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a jelentés és a valóság között ugyanakkor számos különbség van. Elmondása szerint sokéves tapasztalat az, hogy az EU nem gyakorol nyomást, a vallásszabadságot naponta megsértő kormányokra, így az elnyomó rezsimek ezt a hozzáállást egyszerűen beleegyezésnek veszik, és szabadon folytatják a jogsértéseket, többek között a vallási kisebbségek ellen.
A politikus az uniót határozottságra és következetességre szólította fel a vallási kisebbségek védelme ügyében, és felkérte, hogy minden egyes alkalommal emeljen szót az üldözöttek védelmében, a bilaterális kapcsolatokban és a multilaterális fórumokon egyaránt.
Emlékeztetett arra is, hogy Európa számára elsősorban nem vallási kérdés az üldözött keresztények védelmében való fellépés. Hozzátette, hogy az üldöztetést elszenvedő közösségek, sajátos módon az üldözőikkel együtt, a világ minden részén egyszerűen úgy tekintenek Európára, mint lehetséges elsőszámú segítőjükre, a keresztény világ központjára, a keresztény örökség hordozójára.
Figyelmeztetett arra továbbá, hogy ha Európa a szélsőséges szekularizmustól vezérelve hallgat a vallási alapú diszkriminációról, üldöztetésről vagy népirtásról, amely az egyik legsúlyosabb emberi jogi jogsértés, azzal bűnrészességet vállal sok millió áldozat halálában világszerte.
MTI
