Bolton szerint "szinte bizonyosan Iránból valók" azok az aknák, amelyekkel végrehajtották a támadást.
Ez az első eset, hogy bárki egyértelműen Iránt gyanúsította meg ezekkel az akciókkal - fűzi hozzá az AP hírügynökség.
Bolton a hét végén Tokióban már halványan utalt Irán felelősségére ezekben az incidensekben, valamint a május 19-i bagdadi rakétatámadásban. Az elnöki tanácsadó a Donald Trump elnökkel együtt tett tokiói vizit után kedden érkezett Abu-Dzabiba.
Az Egyesült Államoknak mind a három érintett arab ország szövetségese, és együtt nyomoz velük az incidensek felderítésére.
Az emírségekbeli el-Fudzseira kikötője közelében, a Perzsa-öböl bejáratánál négy tartályhajót - két szaúdit, egy emírségekbelit és egy norvégot - támadtak meg tengeri aknával május 12-én. A szóban forgó szaúdi olajterminál pedig a kelet-nyugati irányú vezeték végén, a Vörös-tenger partján lévő Janbuban van. Az Irán által támogatott jemeni síita lázadók szintén a hónap közepén összehangolt dróntámadást indítottak a vezeték ellen.
Abbász Múszavi iráni külügyi szóvivő szerdán visszautasította Bolton azon állítását, miszerint valószínűleg iráni tengeri aknákat használtak az emírségekbeli támadásokban.
"Egyáltalán nem furcsa, hogy felvetették ezt a nevetséges állítást egy olyan találkozón, melynek résztvevői régóta Irán-ellenességükről ismertek... Irán stratégiai türelme, ébersége és védelmi elszántsága hatástalanítja Bolton és más háborús uszítók gonosz cselszövését" - idézte az iráni külügyi szóvivőt a Farsz félhivatalos iráni hírügynökség.
Bolton arról is beszélt szerdán újságíróknak, hogy Washington szerint Iránnak nincs oka felmondani a nagyhatalmakkal 2015-ben megkötött nukleáris megállapodást, csak abban az esetben, ha atomfegyvert akar kifejleszteni, és az ehhez szükséges időt le akarja rövidíteni.
Bolton március 5-én, arról számolt be, hogy az Egyesült Államok Iránnak szánt jelzésként az amerikai Középső Parancsnokság illetékességébe tartozó közel-keleti térségébe vezényli az Abraham Lincoln repülőgép-hordozót és hajókíséretét, valamint egy bombázó repülőgépekből álló harci köteléket. Washingtonban ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nem törekszenek konfliktusra Iránnal, de készek megvédeni az Egyesült Államok erőit és érdekeit a régióban. Donald Trump amerikai elnök pedig pénteken bejelentette, hogy hozzávetőleg 1500 katonát küld a Közel-Keletre, nagyrészt védelmi jellegű intézkedésként, az Iránnal kialakult növekvő feszültség miatt.
MTI
