A 460 fős parlamentben 237 képviselő szavazott az októberi parlamenti választások nyomán újból Morawiecki által vezetett kormányra. Hatan nem voltak jelen, 214-en nemmel szavaztak, hárman tartózkodtak. A konzervatív PiS a szejmben a kormány jóváhagyásához szükséges abszolút többséget biztosító 235 mandátummal rendelkezik.
Az ellenzéki pártok nem adtak bizalmat a kormánynak, két honatya kivételével, mindkettő azt állította később, hogy tévedésből adtak le támogató szavazatot. Morawiecki a délelőtti programbeszédben vállalkozó- és család-központú, európai viszonylatban pedig a válságok legyőzését célzó politikáját vázolta fel.
A bizalmi szavazást megelőző vitában Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a szabadságot, a választási ígéretek teljesítéséből fakadó bizalmat és a hagyományosan felfogott családot nevezte a folytatandó lengyelországi reformok hajtóerejét adó értékeknek.
A fő ellenzéki erő, a jobbközép és a balliberális pártokat egyesítő Polgári Koalíció (KO) vezető politikusa, Grzegorz Schetyna megígérte: az új kormányzati ciklusban a KO újból "keményen kiáll" a jogállamiság és a demokrácia védelmében. Morawiecki programbeszédét "az ígéretek gyűjteményének" nevezte.
Hasonlóan értékelte a kormányfő fellépését a jobbközép Lengyel Parasztpárt (PSL) elnöke, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz, aki "kívánságkoncertnek" nevezte ezt.
A Baloldal (Lewica) nevű koalíció nevében felszólaló Adrian Zandberg többek között a növekvő védelmi kiadások és a szerinte nem hatékony klímapolitika miatt bírálta a kormánypártot.
A Konföderáció (Konfederacja) nevű szélsőjobboldali-újliberális szövetség képviselője, Robert Winnicki szerint viszont a PiS "teljesen alá van rendelve az adót nem fizető, a cenzúrát alkalmazó globális cégeknek", a párt "a szivárványszínű (melegjogi) forradalom előtt kapitulált".
Morawiecki kormányát Andrzej Duda elnök múlt pénteken iktatta be. A húsz minisztérium vezetőiből álló kabinetben az előző kormányzati ciklushoz képest kisebb személyi változásokat hajtottak végre, és átszerveztek egyes tárcákat.
MTI
