Az elnöki munkatárs ellen eredetileg azért indult eljárás, mert 2018. május 1-én egy diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott rendőrségi rohamsisakot és karszalagot viselve.
Az államfő jelenleg 30 éves volt bizalmi emberéről utóbb kiderült, hogy a bántalmazást követő elbocsátása után 23 alkalommal használta diplomata útleveleit, amelyeket be kellett volna szolgáltatnia. Benalla egyebek mellett egy héttel az előtt járt Csádban az egyik útlevelével, hogy Emmanuel Macron 2018 decemberben hivatalos látogatást tett az afrikai országban.
Az útleveleken kívül öt másik ügyben folyik vizsgálat Benalla ellen.
A vizsgálattal megbízott vizsgálóbírók január 25-én döntöttek úgy, hogy két diplomata útlevél jogosulatlan használata, valamint a volt szolgálati útlevelével kapcsolatos hamisítás miatt bíróság elé állítják Macron volt bizalmi emberét.
A per célja kideríteni, hogy a volt biztonsági főnök milyen feltételekkel használta az útleveleket afrikai és izraeli útjain, amikor is már nemzetközi biztonsági tanácsadóként tevékenykedett, jóllehet a tüntetésen történt bántalmazás miatt akkor már eljárás folyt ellene.
A vád szerint az egyik útlevélhez úgy jutott hozzá, hogy az elnöki hivatal kabinetvezetőjének, Francois-Xavier Lauchnak a nevében meghamisított egy levelet. A nyomozás során még 2019-ben az államfő három közeli munkatársát is meghallgatták, többi között a kabinetfőnököt és Alexis Kohlert, az elnöki hivatal vezetőjét.
A francia szenátus jogi bizottsága előtt - amely negyven embert hallgatott meg a Benalla-ügyben - a volt biztonsági főnök elismerte, hogy használta az útleveleket, mielőtt végleg leadta őket az elnöki hivatalban.
A két évvel ezelőtt kirobbant Benalla-ügy hónapokon át volt a francia média első számú témája, s Emmanuel Macron elnökségének egyik legjelentősebb botrányává vált, a különböző fejleményeivel jelentősen megnehezítette a kormány munkáját.
MTI
