A szavazatok több mint 98 százalékos feldolgozottsága szerint az N-VA a voksok 17,1 százalékát kapta, ezzel 24 helyet szerezve a kétkamarás törvényhozás 150 fős alsóházában. Az N-VA a flamand régióban is győzelmet aratott a voksok 23,4 százalékával.
Második helyre a radikális jobboldali Flamand Érdek (Vlaams Belang) futott be 14,1 százalékkal, ami 20 mandátumra jogosítja fel szövetségi parlamentben.
A vallon liberális Reformer Mozgalomra (MR) a választók 9,9 százaléka voksolt, ez 19 helyet jelent az alsóházban. Az MR ugyancsak megnyerte a vallóniai regionális választásokat, több mint 6 százalékkal megelőzve a régióban hagyományosan kormányzó Szocialista Pártot. A brüsszeli régióban is az MR nyert, a szavazatok 21, 7 százalékával.
Alexander de Croo szövetségi miniszterelnök flamand liberális pártja, az Open VLD 12 képviselőházi mandátumából 5 mandátumot elveszít. A kormányfő bejelentette lemondását, mivel pártja gyenge eredményeket ért el a választásokon.
A parlamenti választásokkal egy időben vasárnap Belgiumban is uniós parlamenti választásokat is tartottak, amelyen a Flamand Érdek érte el a legjobb eredményt, 14, 6 százalékot, őket szorosan követi az N-VA 14 százalékkal. Ez a két párt 3-3 helyet foglalhat el a 22-ből az Európai Parlamentben. Az MR a 12,6 százalékát kapta a voksoknak, és ugyancsak 3 hely illeti meg az uniós törvényhozásban.
Legutóbb Belgium megdöntötte a leghosszabb választott kormány nélküli időszak rekordját. Alexander De Croo 652 nappal a választások után esküdött fel a "Vivaldi-koalíció" néven ismert hétpárti kormány miniszterelnökeként.
Az országban a törvényhozó hatalom letéteményese a kétkamarás szövetségi parlament. A felsőház, a szenátus 60 tagja közül 50-et a regionális parlamentek választanak meg, 10-et pedig ezek a szenátorok választanak maguk mellé. Az alsóház, a képviselőház 150 tagját közvetlenül, öt évre választják, északon csak flamand, délen csak vallon pártra lehet szavazni. A szövetségi kormányban azonos számú flamand és vallon miniszternek kell lennie.
Fotó: Shutterstock
