Nagyszabású ukrán légi és szárazföldi hadgyakorlat a fehérorosz határ közelében. Az erődemonstrációt a helyszínen nézte végig az átmeneti államfő, aki feltétel nélküli támogatásáról biztosította a hadsereget. „Kétségtelen, hogy az ország nagyon nehéz gazdasági helyzetben van. Tény, hogy súlyos pénzszűkében vagyunk, és sok területen spórolnunk kell. De a jelenlegi helyzetben a kormány áldozni fog arra, hogy fenntartsuk a hadsereget és új fegyverzettel lássuk el, hogy megvédjük az országot. Ezt a stratégiai feladatot muszáj teljesíteni” – mondta az ideiglenes ukrán elnök.
Oroszország mintegy 40 ezer katonát állomásoztat az ukrán határ mentén – ez továbbra is aggasztja a NATO-t, amelynek a kedden véget ért külügyi tanácsa úgy döntött: minden gyakorlati együttműködést felfüggesztenek Moszkvával. „Ahogy azt tegnap is említettem, nem észleltük, hogy jelentősen csökkent volna az orosz katonai jelenlét. És azt is tudjuk, hogy ezek az orosz erők nagyon komoly készültségi állapotban vannak” – fogalmazott a NATO-főtitkár, Anders Fogh Rasmussen.
Egy másik nyugati szervezet, az amerikai NASA az orosz űrkutatási ügynökséggel szakította meg a kapcsolatot a Krím orosz bekebelezése miatt – a Nemzetközi Űrállomáson viszont továbbra is együttműködnek. Kivételekről beszél az ukrán kormány is, amelynek miniszterelnöke nemrég úgy fogalmazott: a Krímet ugyan soha nem feledi Kijev, azt azonban fontosnak tartja, hogy folytatódjanak az ukrán–orosz kétoldalú tárgyalások az energiaellátás terén. Az ukrán energiaügyi miniszter csütörtökön Moszkvában egyeztet a Gazprom irányítójával, miután az orosz cég megvonta Kijevtől a földgázárkedvezményt. Emiatt az ukrán kabinet kénytelen 73 százalékkal drágítani a lakossági gázt.
Közben az ukrán főügyész bejelentette: Viktor Janukovics felel azért, hogy február 20-án Kijevben mesterlövészek lőttek a távozását követelő tüntetőkre. Az azóta Moszkvába menekült megbuktatott elnök állítólag a hivatalán, a belügyminisztériumon és a nemzetbiztonsági szolgálaton keresztül adta ki a tűzparancsot.
