Bolsonaro a szavazatok 99 százalékos összesítése szerint a voksok kicsivel több mint 46 százalékát kapta, míg a választás másik nagy esélyese, a baloldali Munkáspárt jelöltje, a libanoni keresztény származású Fernando Haddad csaknem 29 százalékkal maradt alul vele szemben.
A jobboldali elnökjelölt azonnali győzelmének elmaradását, azaz azt, hogy nem szerezte meg a voksok 50 százalékát annak tudta be, hogy problémák merültek fel az elektronikus szavazóurnákkal. Az október 28-i második fordulóban így Bolsonaro és Haddad mérkőzik meg az elnöki tisztségért. Korábbi elemzések szerint Bolsorano az esélyes a második fordulóban.
A 63 éves volt katonatiszt jelenleg is lábadozik az ellene elkövetett merényletkísérlet után. Támogatottságát arra építi, hogy a brazilok hatalmas hányada kiábrándult az országot eddig irányító, korrupciós ügyekbe keveredett pártokból, sokan dühösek, mert egyre jobban elharapódzik a bűnözés. A 63 éves korábbi katonatisztet bírálói viszont csak Trópusi Hitlerként emlegetik, vélhetően azért, mert nem zárta ki a katonai beavatkozást az ország belügyeibe, ha a korrupciót nem sikerül megfékezni.
Az 55 éves Haddad támogatói nagyrészt azok köréből kerülnek ki, akik Luiz Inácio Lula da Silva korábbi elnök hívei. Lula da Silva töretlen népszerűsége ellenére azért nem indulhat a választáson, mert korrupció miatt elítélték, és börtönben van.
Győzelme esetén Bolsonaro kormánya várhatóan privatizációval igyekszik majd helyreállítani az államháztartás egyensúlyát, de a Petrobras olajvállalat várhatóan továbbra is állami kézben marad. Emellett a törvényi szabályozások lazítására kell számítani a mezőgazdaság és a bányászat előmozdítása érdekében. Azt viszont Bolsonaro megígérte, hogy az erdőirtástól fenyegetett amazonasi őserdőkben nem fogja lehetővé tenni a szója-, kukorica- és nádcukorültetvények bővítését.
