A testület egyik osztrák tagja nyilatkozott erről egy örmény hírportálnak. Ulrike Lunacek elmondta: csütörtökön tárgyalnak az azeri kiadatásról. A politikus szerint a magyar parlamentnek és a kormánynak írásos magyarázatot kell követelnie Azerbajdzsántól, hogy miért szegte meg ígéretét. Az európai parlamenti képviselő úgy véli: a magyar kormány hibázott, amikor hitt az azeri ígéreteknek. Szerinte az azeri államfő és az azeri hatóságok felelősek a térségben kialakult feszültségért.
| A német kormány szerint a magyar kormány jóhiszeműen járt el Ramil Safarov kiadatása ügyében. A német kormány „nem kételkedik a magyar kormány szeptember 6-án Bécsben, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Állandó Tanácsában tett nyilatkozatában, amely szerint az azerbajdzsáni bűnelkövető kiadatását jóhiszeműen, az azerbajdzsáni kormány írásos diplomáciai biztosítékai alapján, az elítélt személyek kiadatásáról szóló strasbourgi egyezmény keretében hajtotta végre”. Martonyi János az unió külügyminisztereinek ciprusi találkozóján közölte, Ramil Safarovot írásos garancia után adta át Magyarország Azerbajdzsánnak. A tárcavezető magyarázatát elfogadták az uniós külügyminiszterek, Catherine Ashton külügyi főképviselő pedig segítséget ígért a magyar–örmény kapcsolatok helyreállításában. |
Örmények tüntettek a magyar nagykövetség előtt
Mintegy félszáz amerikai örmény tüntetett vasárnap Washingtonban Ramil Safarov kiadatása miatt a washingtoni magyar nagykövetség előtt. „Jó lépés volt”, hogy a Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium elítélte az azeri katonatiszt kiadatását és kegyelemben részesítését – jelentette ki a tüntetésen Aram Hamparian, Amerika Örmény Nemzeti Bizottságának vezérigazgatója. A következő feladatnak Hegyi-Karabah státuszának rendezését nevezte, valamint annak megakadályozását, hogy az Egyesült Államok fegyvereket adjon el Azerbajdzsánnak.
Hamparian elmondta, hogy a vasárnapi megmozdulásra nem készültek petícióval, mert Szapáry György washingtoni magyar nagykövet hétfőn fogadja majd szervezetének küldöttségét.
Az érem másik oldala
| Ismert, Azerbajdzsán budapesti nagykövetségét is megfenyegette múlt héten a Titkos Örmény Hadsereg Örményország Felszabadítására (ASALA) nevű örmény terrorszervezet. Az ügy kapcsán a Terrorelhárítási Központ (TEK) jelezte, a társszervekkel és partner szolgálatokkal szoros együttműködésben minden információt értékel és elemez. |
A Haqqin.az azeri elemző hírportál hétfőn emlékeztetett arra, hogy 1983-ban a Titkos Örmény Hadsereg Örményország Felszabadítására (ASALA) nevű örmény terrorszervezet egy tagja a párizsi Orly repülőtéren robbantásos merényletet hajtott végre, és 8 embert megölt, 55-öt pedig megsebesített. Az áldozatok között nemcsak törökök voltak, hanem 4 francia, egy svéd és egy amerikai. Varuzsan Karapetjánt két évvel később életfogytig tartó börtönre ítélték. Tizenhét évvel később, 2001-ben szabadon engedték, és deportálták Örményországba. Még aznap Robert Kocserján örmény államfő elnöki kegyelemben részesítette. Andranik Markarján akkori örmény miniszterelnök örömét fejezte ki Karapetján szabadulása alkalmából, Robert Nazarján jereváni polgármester pedig munkát és lakást biztosított számára. Erről az esetről említést tett hétvégi sajtótájékoztatóján Ilham Aliyev azeri államfő is.
A lap több példát említett, többek között azt is, amikor Mento Melkopján, ugyancsak az ASALA tagja, a karabahi háború aktív résztvevője, 1981 szeptemberében részt vett a franciaországi török nagykövetség elfoglalásában, diplomatákat gyilkolt és sebesített meg. Négy évvel később Párizsban őrizetbe vették, majd több honfitársával együtt ö is Örményországba került, később pedig Hegyi-Karabahba. Mento Melkopjánnak halála után, 1996-ban Örményország a Nemzet Hőse címet adományozta.
Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal.
| Késekkel és szekercékkel támadtak Azerbajdzsán fővárosának örmény lakosságára 1990. január 12-én. A kilenc napig tartó bakui pogrom során rengetegen meghaltak, az öldöklés során a felbőszült azeri férfiak címlisták alapján járták végig azokat a lakásokat, ahol biztosan örményeket találni. 1992-ben – orosz támogatással – örmény fegyveresek támadták meg Hodzsali városát egy februári hajnalon. A menekülő azerieket válogatás nélkül, a legkegyetlenebb eszközökkel mészárolták, hivatalos adatok szerint 613 embert (106 nőt és 83 gyereket). 155 gyerek maradt félig vagy teljesen árván. A hosszú ideig tartó harcoknak mintegy 40 ezer áldozata van a két oldalon. Mindez máig órási indulatokat kelt mind az örmények, mind az azeriek lelkében, még azok körében is, akik közvetlenül nem érintettek. Safarov ráadásul közvetlenül érintett. Magyar György, a hazánkban elítélt Safarov ügyvédje a HVG-nek kifejtette, pszichológus szakértők azt állapították meg, a tettes tudatállapota beszűkült, úgynevezett poszttraumás stresszben szenved. Safarov tizenéves volt, amikor a szeme láttára lefejezték családtagjait az örmények. „Ez pszichésen megterhelte, így amikor örmény hallgatótársa folyamatosan froclizta, felnagyította az őt ért sérelmeket, és úgy gondolta, hazájáért cselekednie kell. Ráadásul tőle mint azeri katonatiszttől hazája ezt el is várja” – emlékezett vissza az ügyre Magyar György. A mesterségesen Azerbajdzsánhoz csatolt Hegyi-Karabahot 1988-ban próbálta magához venni Örményország, amire Azerbajdzsán fegyveres választ adott. Máig határzár van érvényben. A bakui Eurovíziós Dalfesztiválra Örményország nem küldött versenyzőt 2012-ben. |
