Nagyszeben az eredeti tervek szerint egy új kezdet jelképe kellett volna legyen, ahol az EU-ban maradó 27 ország vezetői megvitatják a Brexit utáni EU jövőjét. A közelgő európai parlamenti (EP-) választások előtti utolsó csúcstalálkozó jelentőségét a brit kilépés halasztása, és azt övező bizonytalanság aláásta, de a 27-ek ennek ellenére most szeretnék félretenni az utóbbi két év tanácskozásainak napirendjét kisajátító Brexit témáját és a bennmaradókat foglalkoztató egyéb témákra összpontosítani.
Az EU jövőjéről tartandó vitára Donald Tusk, az - állam- és kormányfőket tömörítő - Európai Tanács elnöke közös nyilatkozat tervezetével érkezik. A Nagyszebeni Nyilatkozat tíz pontban foglalná össze a tagországok kötelezettségvállalásait az unió jövőjével kapcsolatban és egyebek mellett az unió egységét és a tagországok szolidaritását hangsúlyozná.
Az Európai Tanács elnöke az állam- és kormányfőknek küldött meghívóhoz a stratégiai menetrend tervezetét is csatolta, amely négy nagyobb témakörbe szervezi a stratégiai célokat: az EU védje meg polgárait és szabadságjogaikat minden fenyegetéssel szemben, erősítse gazdasága versenyképességét, építsen "zöldebb", és tisztességesebb jövőt és fordítson fokozott figyelmet az európai értékek népszerűsítésére és érdekei érvényesítésére a világban.
Hollandia egy ötpontos prioritáslistát javasolt az EU következő stratégiai menetrendéjének kialakításához, amely egyebek mellett a migrációnak és biztonságnak szentelne kiemelt figyelmet.
Az osztrák kancellár az uniós szerződés újratárgyalását szorgalmazza, arra hivatkozva, hogy a tíz éve elfogadott lisszaboni szerződés korszerűsítésre szorul az azóta bekövetkezett változások - egyebek közt az adósságválság, migrációs válság és a Brexit-káosz - miatt.
A román elnöki hivatal tájékoztatása szerint az EU 2019-2024-re szóló stratégiai menetrendjét az Európai Tanács június 20-21-i ülésén fogadják el az állam- és kormányfők a mostani tanácskozás következtetései alapján. A nagyszebeni EU-csúcs első részén Jean-Claude Junker, az EB és Antonio Tajani, az EP elnöke is részt vesz.
A román uniós elnökség csúcsrendezvényét, az Európai Tanács romániai informális ülését nem Bukarestben, hanem a soknemzetiségű Erdélyben, a szászok építészeti örökségét hordozó Nagyszebenben rendezik május 9-én, Európa napján. A helyszínt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke javasolta 2017-ben. A házigazda szerepét a város szülötte, a szász származású Klaus Iohannis román államfő, volt nagyszebeni polgármester látja el.
Juncker már szerdán megérkezik Nagyszebenbe, ahol az EU-csúcsot övező tucatnyi kísérőprogram egyikeként - Iohannisszal együtt a demokrácia, munkaerőpiac, méltányosság és digitális jövő témakörét érintő ifjúsági fórumon beszélget az EU valamennyi országából érkező háromszáz fiatallal.
Nagyszeben történelmi városközpontjának jelentős részén leállítják a forgalmat az EU-csúcs napján, a Nagy-Piac-térre és az azt övező utcákba gyalogosan is csak a szervezők, meghívottak, akkreditált újságírók és az ott lakó nagyszebeniek juthatnak be szigorú ellenőrzést követően.
Nagyszebenben ezen a héten is tanítási szünet van, az EU-csúcs miatt mintegy ötvenezer diáknak hosszabbították meg a tavaszi vakációját. Az intézkedésnek nemcsak forgalomcsökkentő szerepe van: a városközpont tanintézményeiben az EU-csúcs biztonságáért felelős szervek - rendőrség, mentőszolgálat, katasztrófavédelem, testőrszolgálat, hírszerzés - rendezték be ideiglenes "támaszpontjaikat". Az egyik iskolaépületben tábori kórházat, egy másikban pedig tűzoltó-laktanyát alakítottak ki.
Az eseményre kilencszáz újságíró jelentkezett be, számukra a Kis-Piac-téren, négy óriássátorban alakítottak ki sajtóközpontot.
Az EU-csúcs napjára három tüntetést is bejelentettek Nagyszebenben, ezeket azonban a középkori belvárostól tisztes távolságban engedélyezte a városháza, úgyhogy a tiltakozók hangját aligha fogják meghallani az unió állam- és kormányfői. A Greenpeace a romániai környezetszennyezések ellen, az Actiunea 2012 platform Románia és a Moldovai köztársaság egyesüléséért, az Evolutie in institutie nevű civil szervezet pedig a szólásszabadság tiszteletben tartásáért szervez demonstrációt.
A román uniós elnökség teljes időszakát végig kísérő belpolitikai viták a nagyszebeni EU-csúcsot is beárnyékolják, hiszen a jobboldali elnök, aki Románia képviseletében tagja az Európai Tanácsnak, nem hívta meg a rendezvényre az általa élesen bírált baloldali kormány miniszterelnökét. Viorica Dancila így vélhetően nem szerepelhet a román uniós elnökség idején Romániában szervezett informális EU-csúcs családi fotóján.
A kormányfő nyilvánosan is nehezményezte, hogy Iohannis akarja learatni a - szerinte roppant eredményes - román uniós elnökség által kiérdemelt babérokat egy olyan csúcstalálkozón, amelynek költségeit a kormány fedezi. Nem kizárt azonban, hogy Dancila mégis jelen lesz Nagyszebenben, ahova az észt és a holland miniszterelnökkel együtt kapott meghívót a helyi tudományegyetem által május 8-a és 10-e között Európa jövőjéről rendezett tanácskozásra.
MTI
