Történelmi döntés előtt állnak a macedónok. Egy napjuk van eldönteni, hogy túllépnek-e nemzeti sérelmeiken, és egy kompromisszum árán továbbhaladnak az uniós és a NATO-tagság felé, vagy ragaszkodnak igazukhoz, de beleragadnak egy történelmi vitába.
A Macedónia név ugyanis foglalt – Görögország ókori történelmére és azonos nevű régiójára hivatkozva vétójogával élve nem engedi szomszédját az Európai Unió tagjává válni. Macedónia célja pedig ez, ugyanakkor 27 éves vita után ehhez módosítania kellett saját nevét. A nyáron kötött egyezség értelmében Észak-Macedónia lenne a balkáni állam neve.
„Mindenki kompromisszumokat köt a saját családjában. Akár elismeri, akár nem. Kompromisszumot kötünk a háború után, a fegyverek után jön a tárgyalóasztal, ez a dolgok rendje. Mi egy tisztességes és igazságos kompromisszumot kötöttünk Görögországgal” – nyilatkozta Zoran Zaev miniszterelnök.
A szociáldemokrata miniszterelnök az „európai Macedónia” jelszóval kampányolt az elmúlt hetekben, és arra hívta fel honfitársai figyelmét, hogyha nem szavaznak igennel, akkor hosszú évekre elfelejthetik az európai integrációt. Zoran Zaevnek azonban más vesztenivalója is van, hiszen ha a referendum megbukik, akkor eddigi megbékélési politikája is bukik, és vélhetően veszélybe kerül 2020-as újraválasztása.
A jobboldali ellenzék szerint a névfeladással a macedón kormány kapitulált, elárulta a nemzeti érdekeket. Ezért választóikat a voksolás bojkottjára szólították fel. A legutolsó felmérések 57 százalékos részvételre számítanak, és a megkérdezettek 70 százaléka mondta azt, hogy az igen, vagyis az ország nevének megváltoztatás mellett szavaz.
