Bekérette az orosz diplomáciai tárca Ukrajna moszkvai ideiglenes ügyvivőjét a Kercsi-szoros térségében tanúsított „agresszív és provokatív ukrán lépések” miatt – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hétfőn a Rosszija 24 hírtelevíziónak.
A határőrizetért is felelős orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint vasárnap az ukrán hadiflotta három járműve megsértette Oroszország területi vizeit, és a visszafordulásra való felszólításokat figyelmen kívül hagyva a Kercsi-szoros felé haladt, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. A több órán át tartó incidens során orosz részről tüzet nyitottak, aminek következtében három ukrán tengerész megsebesült. Az ukrán hajókat Kercs kikötőjébe vontatták.
Az FSZB közölte: megcáfolhatatlan bizonyítékai vannak arra, hogy Ukrajna előre eltervezett „provokációt” hajtott végre. Az ügy miatt a két fél kérésére hétfőn ülést tart majd az ENSZ Biztonsági Tanácsa.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán idő előtt távozott egy UNESCO-témájú moszkvai tanácskozásról, arra hivatkozva, hogy a külpolitika több irányában „meglehetősen feszült helyzet” alakult ki.
Leonyid Szluckij, az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, az incidens oka az lehetett, hogy Petro Porosenko elnök hadiállapot – az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy fajtája – bevezetésével próbálja meg elhalasztani vagy eltöröltetni a márciusban esedékes ukrajnai államfőválasztást, amelynek megnyerésére jelenleg kevés esélye van. Ugyanakkor kijelentette: biztos benne, hogy rendezni lehet a helyzetet.
Hasonlóképpen foglalt állást Facebook-bejegyzésében Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke, aki szerint Kijevnek a hadiállapot bevezetéséhez volt szüksége az incidensre, amely egyúttal Porosenko elnökválasztási kampányának nyitányát is jelenti.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egyébként november 16-án arra figyelmeztetett, hogy Oroszország intézkedéseket hozhat az orosz tengerhajózás, az orosz jogi és magánszemélyek védelmében az Azovi-tengeren. Nem konkretizálta, hogy melyek lehetnek ezek az Ukrajnával szemben meghozandó lépések, de kijelentette, hogy azok szigorúan összhangban állnak majd a nemzetközi joggal.
Az Azovi-tenger a Fekete-tenger északi öble, amellyel a Krím félsziget és Tamany-félsziget közötti Kercsi-szoros köti össze. A tenger északi és északnyugati partja Ukrajnához, keleti és nyugati partja Oroszországhoz tartozik. A Krím 2014-ben történt orosz annektálása óta a határvonal pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – vita tárgyát képezi a két ország között.
Moszkva és Kijev között az elmúlt hónapokban kiéleződött a feszültség a fekete-tengeri és az azovi-tengeri hajózás és halászat körül. Az ukrán határőrizet november közepén közölte, hogy 15, a Krím meglátogatása miatt feltartóztatott hajót horgonyoztat Berdjanszk és Mariupol kikötőjében, és további 940 „törvénysértő” hajó mozgását figyeli.
Orosz agresszió
Oroszország megsértette a nemzetközi szabályokat az Ukrajnával szemben tanúsított agresszív magatartásával az Azovi-tengeren – írta vasárnap éjjeli közleményében a lengyel külügyminisztérium.
„Teljes erővel elítéljük Oroszország agresszív magatartását, és felszólítjuk az ország vezetését, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot” – tette hozzá a tárca.
A varsói külügyminisztérium szerint a feszültség kiéleződéséért Oroszország tehető felelőssé, amely „következetesen megsérti a nemzetközi jog legalapvetőbb pontjait, valamint Ukrajna területi egységét és szuverenitását”.
„A Krím félsziget illegális megszállását követően a Donyec-medencében zajló konfliktus szításával, illetve a Kercsi-híd Kijev beleegyezése nélküli megépítésével Oroszország megsértette a hajózás szabadságát” – mutatott rá a tárca.
Orosz provokáció
Egyértelműen orosz provokáció történt – így értékelte a Kercsi-szorosnál történteket a Hír TV-nek nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő. Tálas Péter szerint: egy 2003-ban megkötött megállapodás alapján az Azovi-tengeren Oroszország és Ukrajna is hajózhat, a Krím-félsziget elcsatolását pedig a nemzetközi közösség nem tekinti legitimnek, így a tengeri határok sem változtak. Az provokáció oka a szakértő szerint akár az orosz belpolitika is lehet.
„A miértre nagyon különböző ötletek vannak. A leggyakoribb alapvetően Putyin népszerűségvesztéséhez kötődik. Nevezetesen hogy az orosz vezetés általában akkor, amikor Putyin elnök és a kormány népszerűsége csökkent – és most jó néhány ok miatt – akkor általában olyan akciót hajt végre, ami a nemzeti érzelmeket felkorbácsolhatja, vagy amik miatt fel lehet korbácsolni Oroszországban” – mondta a szakértő.
