A kétoldalú kapcsolatok erősítésére érkezett Kijevbe a német kancellár, de látogatása egy nagyobb ügy miatt is fontossá vált. Éppen rövid vizitje napján, csütörtökön léptek életbe Kijev ellen az orosz kormány gazdasági szankciói. A Kreml utasítására mintegy 300 ukrán politikus és 70 ukrán nagyvállalkozó oroszországi bankszámláit fagyasztották be.
Az ukrán elnök szerint ez várható lépés volt.
„Azt szeretném elmondani, hogy Ukrajnában az oroszok tiltólistájára kerülni egyfajta állami elismerésnek számít. Mi ezt így érezzük itt. És azok, akiket az oroszok kihagytak a listáról, nagyon sértettek emiatt” – ironizált Petro Porosenko.
Az ironizáláson túl az ukrán elnök figyelmeztette Moszkvát, hogy a provokációk helyett inkább vonja ki embereit és fegyvereit az ukrán területekről, tisztelje területi integritását, és akkor újra béke lesz.
A két kelet-európai állam 2014, a Krím félsziget oroszok általi elcsatolása óta fegyveres konfliktusban áll egymással. Kelet-Ukrajnában önkéntes orosz fegyveresek segítik a szeparatista erőket az ukrán kormánycsapatokkal szemben.
A német kancellár újra támogatásáról biztosította Kijevet az oroszokkal való konfliktusában.
„Jelen pillanatban a minszki egyezményt az oroszok nem tartják be. Nagyon kis lépésekkel haladunk előre, néha pedig inkább hátra. Ezért Németország decemberben az Oroszország elleni szankciók bővítését fogja javasolni” – jelentette ki Merkel.
A minszki egyezményt 2015-ben írták alá a szemben álló felek, német, francia és fehérorosz közreműködéssel. A tűzszüneti megállapodás a Kelet-Ukrajna harcok leszerelését célozták, kölcsönös bizalomerősítő lépésekkel. A fegyvernyugvási egyezség ugyan még érvényben van, de azt számtalanszor megszegték már.
