Norbert Hofer felhívta a figyelmet arra, hogy a döntést a párt frakciója hozza meg. A politikus a lehetséges indokok között említette, hogy a kormánynak többségre van szüksége a parlamentben, pontosan azért, hogy a jövőben ne fenyegethesse folyamatosan újabb és újabb bizalmatlansági indítvány.
Hofer arról is beszélt, hogy a bizalmatlansági indítvány megszavazása után szakértői kormány létrehozását támogatja; az új, átmeneti kormány vezetőjeként pedig olyan személyt tud elképzelni, aki elfogadott, és aki nyugalmat sugároz.
Több mint egy hete egy korrupciós botrány miatt lemondásra kényszerült Heinz-Christian Strache alkancellár, az FPÖ elnöke, és ennek nyomán a Kurz által vezetett Osztrák Néppárttal (ÖVP) alkotott kormánykoalíció is felbomlott, és részben szakértőkből álló kormány jött létre. Ausztriában szeptember elején előrehozott parlamenti választást tartanak.
Hétfőn az osztrák parlamentben két bizalmi szavazást is tarthatnak Sebastian Kurz, illetve a részben szakértőkből álló osztrák kormány egésze ellen. Előbbit a Most (JETZT), utóbbit az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) kezdeményezésére.
Ausztria második világháború utáni történetében eddig 185 alkalommal fordult elő, hogy a kormányt vagy valamelyik tagját bizalmatlansági indítvánnyal próbálták elmozdítani, de az elmúlt 74 évben ez még sohasem járt sikerrel, mert a többség vagy kitartott amellett, akinek az elmozdítását kezdeményezték, vagy az illető önszántából lemondott.
A bizalmatlansági indítvány az osztrák jog szerint a legerősebb politikai szankció, amely a kormány tagjaival vagy akár a kabinet egészével szemben alkalmazható; ha az alsóház, a Nemzeti Tanács többsége úgy dönt, hogy megvonja bizalmát a kormánytól vagy valamelyik minisztertől, akkor az államfő a kabinetet vagy az érintett kabinettagot minden további nélkül felmenti hivatalából.
MTI
