Az erősebb és egységesebb Európai Unió megteremtéséről fogadtak el tízpontos kötelezettségvállalást az EU-tagállamok vezetői. A Nagyszebeni Nyilatkozat névre keresztelt dokumentumban megállapítják: az egyesült Európa stabilitást és jólétet teremtett a földrészen, globális gazdasági és kereskedelmi szereplővé, a világpolitikát befolyásoló tényezővé vált. Az Európai Tanács elnöke a tanácskozás után jelentette be az új bizottság felállításának első lépését.
Az európai parlamenti (EP-) választások után, május 28-án összeül a 28 tagállam állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács, hogy megkezdje az új tisztségviselők jelölési eljárását – közölte Donald Tusk.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönő elnöke úgy értékelte, túlzás az unió válságáról beszélni, és a 2014 óta eltelt időszakot kizárólag negatív fényben feltüntetni.
Abban mindenki egyetért, hogy változásokra szükség van, de azt a vezetők nem tehetik meg, hogy hamarabb döntsenek, mint hogy a választók leadták volna a szavazataikat az EP-választáson - mondta Juncker kijelentése ellenére Orbán Viktor. A kormányfő a Hír TV tudósítójának hozzátette, az Európai Unió új irányvonalait júniustól kezdve jelölik ki, a magyar kormány pedig csak bevándorlásellenes jelölteket támogat. A kormányfő rámutatott, az uniós rendszer attól működik, hogy minden országot bevonnak a döntéshozatalba.
Az osztrák kancellár a megbeszélések után ismét az uniós alapszerződés módosítását sürgette. Sebastian Kurz szerint a 2009. december 1-jén életbe lépett Lisszaboni Szerződés már nem időszerű. Javaslatában például kisebb bizottságot szeretne, nem kellene minden országnak biztost adnia, a jelölés rotációs rendszerben történne. Az Európai Parlament székhelye Brüsszelben maradna, de a strasbourgi székhelyet megszüntetné.
