2021. január 18.,
hétfő, Piroska napja

Az ausztrál őslakosok több ezer történelmi helye és műemléke károsodhatott a tűzvészben

Hír TV

2020. január 24., péntek 18:22

Az ausztrál őslakosok több ezer történelmi helye és műemléke károsodhatott vagy pusztulhatott el az országot hónapok óta sújtó bozóttüzekben az őslakosok közösségei és régészek szerint.

 

A szeptember óta tartó tüzekben több mint 10 millió hektárnyi növényzet pusztult el Queensland, Új-Dél-Wales és Victoria szövetségi államokban. A leégett térségekben nemzeti parkok, védett erdőségek voltak, ahol az őslakosok több tízezer történelmi helye található, olyanok is, amelyeket még nem is jegyeztek fel hivatalosan - idézte Tina Mannet régészt, az ausztrál régészek társaságának elnökét a Nature című tudományos folyóirat honlapja.

Ezek a helyek mutatták meg azt, hol éltek az őslakosok, hogyan terjeszkedtek el több tízezer éven át a térségben, és segítették a kutatókat abban, hogy megértsék az őslakosok kultúrájának, köztük a kőzetekbe vésett festményeknek, a kenu- és védőpajzskészítésnek a fejlődését.

A régészek még nem mérték fel a károkat, de Manne szerint több ezer ilyen helyen pusztítottak tüzek.

Georgia Roberts, a társaság titkára elmondta, hogy az egyik ilyen helyszín a Victoria állam keleti részén élő gunaikurnaik földje, ebben a kulturálisan gazdag térségben találhatók olyan ősi helyek, amelyek az utolsó jégkorszakban, mintegy 20 ezer éve lakottak voltak.

A tüzek ugyanakkor nemcsak károkat okoztak az őslakosok kultúrájában, hanem fel is tárták annak újabb elemeit, köztük egy több ezer éve épített csatornarendszer újabb részeit Victoria államban, ahol a sűrű növényzet a bozóttüzek martalékává vált.

A vulkanikus kőzetekbe vájt csatornák, töltések, gátak alkotta Budj Bim kultúrtáj az UNESCO szerint a világ egyik legrégebbi akvakultúra-rendszere. A mai Victoria állam területén élő gunditjmara őslakosok építették több mint 6600 éve, azaz az egyiptomi piramisoknál is ősibbek.

A bozóttüzek miatt is növekszik idén a légköri szén-dioxid-koncentráció

Az egyik legnagyobb mértékű emelkedés várható idén a légköri szén-dioxid-koncentrációban, a globális felmelegedés egyik fő előidézőjében a mérések több mint hat évtizeddel ezelőtti kezdete óta, és a növekedésben közrejátszanak az ausztráliai erdő- és bozóttüzek is - közölte pénteken a brit meteorológiai szolgálat.

A szolgálatnak a Globális Tűzkibocsátási Adatbázisra támaszkodó előrejelzése szerint idén májusban 417 ppm-mel (részecske per millió) tetőzik a szén-dioxid-koncentráció a Föld légkörében, az éves átlag pedig 414,2 ppm lesz, 2,74 ppm-mel több a 2019. évinél.  

A kutatók szerint ehhez hasonló szén-dioxid koncentráció a légkörben utoljára 3-5 millió éve volt, amikor a Földön a mainál 2-3 Celsius-fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet és a tengerek szintje 10-20 méterrel magasabb volt.

A prognózis szerint a szén-dioxid-koncentráció növekedése idén 10 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál az időjárási feltételeknek a globális ökoszisztémára gyakorolt hatása, ezen belül egyötödrészt az ausztráliai erdőtüzek miatt - írja a brit meteorológiai szolgálat.

A légkör szén-dioxid-koncentrációjának mérését 1958-ban kezdte meg a hawaii Mauna Loa Obszervatórium.

MTI