A State Department emlékeztet rá: „nemzetközi bíróságok állapították meg, hogy 1995-ben Srebrenicában népirtást követtek el”, a 2004-ben született, erről szóló dokumentumot a boszniai Szerb Köztársaság akkori kormánya is elfogadta, és ez fontos lépés volt a megbékélés folyamatában.
Az amerikai álláspont szerint az RS parlamentjének augusztus 14-én tartott ülésén elhangzottak „rossz irányban tett lépések”. Washington úgy látja: a srebrenicai jelentés elutasítása vagy módosítása, a háború tényeinek felülvizsgálata, a történelem tagadása és egy tragédia átpolitizálása egy szélesebb körű revíziós törekvésbe illeszkedik.
A külügyminisztérium leszögezte: az RS állampolgárainak érdekeit az szolgálja, ha megfordítják azt a tendenciát, amely háborús bűnösöket hősökként akar láttatni, és biztosítják e háborús bűnök változatlan nyilvános elítélését.
A külügyi állásfoglalás hangsúlyozza: az amerikai kormányzat továbbra is teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy a boszniai hatóságoknak minden szinten megadja a segítséget az etnikai csoportok ellen elkövetett háborús bűnök feltárásához és az elkövetők vád alá helyezéséhez. Washington szerint ugyanis ez alapvető fontosságú a további bizalomépítéshez és a megbékéléshez.
A boszniai szerb entitás parlamentje kedden rendkívüli ülésen vetette el a 2004-ben elfogadott dokumentumot Srebrenicáról, és új bizottság felállítását kérte, „az igazság teljes kiderítésére” hivatkozva. Az ülésszakon felszólalt Milorad Dodik, a köztársaság elnöke is, aki beszédében azt állította, hogy a dokumentum kidolgozásban részt vevő kormánybizottságra nagy nemzetközi nyomás nehezedett. „A jelentés démonizálja a szerbeket, és utólagosan igazolni akarja a NATO 1999-es szerbiai bombázását” – fogalmazott Dodik. A politikus Paddy Ashdownt, a nemzetközi közösség Bosznia-Hercegovináért felelő korábbi főképviselőjét „bűnözőnek” nevezte.
A srebrenicai mészárlás a boszniai háború legvéresebb tragédiája volt. 1995 júniusában Ratko Mladic vezetésével a Szerb Köztárasági Hadsereg előre kitervelten és módszeresen mészárolt le mintegy 8700 bosnyákot, főleg férfiakat és fiúkat. A cél a Boszniában élő, mintegy negyvenezres muszlim közösség kiirtása volt. A délszláv háborús bűnöket kivizsgáló hágai nemzetközi törvényszék több ítéletében népirtásnak minősítette a boszniai szerb erők gyilkosságsorozatát.
