2020. december 3.,
csütörtök, Ferenc, Olívia napja

Ankara: Tűz alá vették a szíriai kormányerők több mint 200 hadállását, katonák százait "ártalmatlanították"

MTI

2020. február 28., péntek 13:00

A török hadsereg intenzív tűz alá vette pénteken Szíriában a kormányerők több mint 200 hadállását, válaszul arra, hogy előző nap 33 török katona meghalt, 32 pedig megsebesült a kormányerők egy támadásában Idlíb tartományban - közölte Hulusi Akar török védelmi miniszter.

Uniós szóvivő: Rendkívül veszélyes helyzetet teremthet a katonai konfliktus elmérgesedése

Az egész régió számára rendkívül veszélyes helyzetet teremthet a katonai fellépés fokozódása Szíriában - jelentette ki Peter Stano, az Európai Bizottság illetékes szóvivője az uniós testület szokásos déli sajtótájékoztatóján pénteken. 

Hangsúlyozta: az Európai Bizottság minden felet arra szólít fel, hogy azonnal állítsák le a katonai offenzívát, az ugyanis "nagyon veszélyes, széles körű, nemzetközi konfliktus kialakulásához vezethet".

A katonai fellépés civilek millióinak évek óta tartó szenvedését fokozza, menekültek újabb hullámainak megindulásához vezethet, további nyomást gyakorolva Törökországra és más országokra egyaránt - jelentette ki.

Peter Stano azt mondta, Törökország részéről nem hangzott el semmiféle hivatalos tájékoztatás arról, hogy megváltozott volna Ankara migrációs és menekültpolitikája. Az Európai Bizottság álláspontja szerint ezért az Európai Unió és Törökország között 2016 őszén létrejött migrációs megállapodás érvényben van. A testület azt reméli, hogy Ankara hamarosan megerősíti: továbbra is tartja magát a megállapodásban foglaltak betartásához.

A brüsszeli bizottság figyelemmel kíséri a migránsok és menekültek millióinak uniós határok irányába történt megindulásáról szóló, főként a közösségi média felületein terjedő híreket. A testület várja az uniós és nemzeti hatóságok jelentéseit arról, hogy történt-e mérhető változás a migrációs nyomás tekintetében. Brüsszel a jelentések tanulmányozását követően dönt a megfelelő lépések megtételéről - mondta Stano.

Hozzátette: az EU arra kéri az érintett feleket, és "erre a felszólításra Oroszországnak is hallgatnia kell", hogy az éhezők, a betegek és sebesültek megsegítése érdekében biztosítsák a zavartalan humanitárius hozzáférést.

A szóvivő beszámolt arról is, hogy az uniós intézmények képviselői kapcsolatban vannak Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, hogy többet tudjanak meg a csütörtöki offenzíva részleteiről.

Adalbert Jahnz bizottsági szóvivő a migrációs nyomás fokozódásával összefüggésben, újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, az Európai Bizottság egyéb intézkedések mellett újabb migrációs megállapodás előkészítésén dolgozik. Ez bővíteni fogja az unió megoldási képességeit a 2016-ban kötött EU-török migrációs megállapodás lejártát követően is - húzta alá.

Hozzátette, hogy a migrációs nyomás csökkentése érdekében - kérés esetén - az EU készen áll arra, hogy további anyagi segítséget nyújtson a tagországoknak, köztük Bulgáriának is, illetve hozzájáruljon a határok őrzésének megerősítéséhez azzal, hogy bővíti az unió határ- és partvédelmi ügynökségének (Frontex) műveleteiben tevékenykedő erők állományát.

Az elmúlt hetekben különösen kiéleződtek az ellentétek Moszkva és Ankara között az Idlíb tartománybeli feszültségcsökkentési övezetben kialakult helyzet miatt. Csütörtökön a szíriai kormányerők oldalán álló harci repülőgépek bombázták a tartományban a Bara és Bilion települések közötti térséget. A légicsapásokban harminchárom török katona meghalt, sok súlyosan megsebesült.

Görögország bejelentette, hogy megerősíti a Törökországgal közös szárazföldi és tengeri határai védelmét, válaszul arra, hogy Ankarában közölték: Törökország már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni az összecsapások miatt útnak indult menekülteket.

Tűz alá vették a szíriai kormányerők több mint 200 hadállását 

A miniszter Hatay tartományban, a török-szíriai határon található parancsnoki központban úgy nyilatkozott, hogy a válaszcsapásban légi járművek, köztük fegyveres drónok és a tüzérség egységei vesznek részt. Arról számolt be, hogy "ártalmatlanították" a damaszkuszi kormánycsapatok 329 katonáját, 23 tüzérségi állását, 23 harckocsiját, 10 páncélozott gépjárművét, öt helikopterét, öt lőszerszállító teherautóját, három lőszerraktárát, egy parancsnoki épületét, továbbá egy SA-17 és egy SA-22 típusú légvédelmi rendszerét. Hozzátette: a válaszcsapás a tervnek megfelelően folytatódik.

A miniszter a drónok szíriai mozgásának lehetőségeire nem tért ki. Idlíb légtere a damaszkuszi rezsimmel szövetséges orosz erők ellenőrzése alatt áll.

Akar egyúttal visszautasította az orosz védelmi tárca azon pénteki közlését, miszerint a csütörtökön elesett török katonák Szíriában ellenzéki fegyveresek egységeinek tagjai voltak, amikor a szíriai kormányerők tüzébe kerültek Idlíb tartományban. Azt állította, hogy a török egységek körül nem volt semmilyen fegyveres csoport, amikor a támadás érte őket. Hangsúlyozta: a támadás annak ellenére következett be, hogy Ankara a török egységek pozícióiról előre egyeztetett a terepen tartózkodó orosz illetékesekkel, és annak dacára folytatódott, hogy az első lövést követően a török fél újra figyelmeztette őket.

Mindazonáltal a török álláspont szerint a török katonák légicsapásokban vesztették életüket, és nem szárazföldi tűzharcban. Az orosz védelmi minisztérium közleményében tagadta, hogy légiereje csapást mért volna a környékén. Ezzel párhuzamosan az NTV török hírtelevízió pénteken szintén az orosz védelmi tárca egy közleményére hivatkozva azt jelentette, hogy Moszkva állítása szerint szíriai harci gépek hajtottak végre csapásmérést ott, ahol török katonáknak nem kellett volna lenniük.

Akar nyomatékosította: a légicsapások során még mentőegységeket is találat ért.

Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő pénteken kiadott írásos közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a török hadsereg nemcsak Idlíbben, hanem Szíria "más térségeiben" is lőtte a szíriai célpontokat.

Törökország az úgynevezett mérsékelt felkelőket, míg Oroszország a damaszkuszi rezsimet segíti a szíriai konfliktusban. Az utóbbi hetekben igencsak kiéleződtek az ellentétek Ankara és Moszkva között, miután a felkelők utolsó bástyájának számító Idlíb tartományt a kormányerők az orosz légierő támogatásával egy átfogó offenzíva keretében vissza akarják szerezni. Ráadásul februárban a török hadsereg és a szíriai kormányerők között számos alkalommal közvetlen harcok is kitörtek Idlíbben.

Ankara, miközben folyamatosan küldte az erősítést a térségbe, megfigyelőállásai és polgári célpontok elleni támadásokkal vádolta a szíriai csapatokat és szövetségeseiket, és azt követelte Damaszkusztól, hogy vonja vissza erőit, különben a török hadsereg szorítja vissza őket. Az orosz fél ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy a szíriai hadsereg a militánsok támadására válaszolt.

MTI