Azt javasolja az Európai Bizottság, hogy a tanács kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Az erről szóló hírt a brüsszeli testület elnöke jelentette be. Hangsúlyozta: az ország bizonyította, hogy még háború idején is képes a reformokban előrelépést elérni. Mint fogalmazott, Ukrajna a tavalyi jelentésben megfogalmazott aggodalmak 90 százalékában befejezte a változtatásokat.
"Az igazságszolgáltatás, a főbírók kiválasztásának ügyében jelentős előrelépés történt. Ahogy a korrupcióellenes programban, vagy a pénzmosás elleni küzdelemben. Fontos intézkedések történtek az oligarchák ellen. Új a médiatörvény és előre léptek a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban is"
- mondta Ursula von der Leyen.
Hozzátette, a tárgyalásokat akkor kell hivatalosan megindítani, ha Kijev teljesítette a korrupció elleni küzdelemmel, az uniós normáknak megfelelő lobbitevékenységgel és a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos fennmaradó feltételeket.
Ursula von der Leyen arról is tájékoztatott, hogy megadnák a tagjelölti státuszt Georgiának. A német politikus hozzáette: a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolják Bosznia-Hercegovinával is, amint az ország eléri az ahhoz szükséges megfelelés elvárt szintjét.
Ugye Ukrajnában háború van, ezért láthatjuk, hogy sem a médiaszabadság, sem a szólásszabadság nem érvényesül
- ezt már Szijjártó Péter mondta az ukrán EU-integrációval kapcsolatban. A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott, helyes az értékelés azon megállapítása, miszerint Ukrajna nem teljesítette az EU-tagjelöltséghez megszabott feltételeket. Mint fogalmazott, különösen kirívó a nemzeti kisebbségek jogairól szóló közösségi alapelvek megsértése.
Kiemelte, hogy hazánk továbbra is elvárja, hogy Ukrajna visszaadja a kárpátaljai magyar közösségnek mindazokat a jogokat, amelyekkel 2015-ben már rendelkezett. Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy Ukrajna azért sem alkalmas jelenleg az európai uniós tagságra, mert amíg nem sikerül békét teremteni, addig a belépés nyomán a háború bejönne a közösségbe.
Viszont a magyar kormány álláspontja az, hogy a bővítést a Nyugat-Balkánnal kell kezdeni. A térség országai lendületet és új energiát hoznának az EU-ba. Az EU-tagsággal kapcsolatos végső döntést a 27 uniós ország állam- és kormányfői hozzák meg.
