A venezuelai elnök egy caracasi katonai parádén tartott beszédet. Az eseményről készült felvételen Nicolás Maduro hirtelen felnéz, egy robbanás hallatszik, majd mindenki ijedten tekint az égre. Az már nem volt látható az állami tv élő adásában, hogy a testőrök golyóálló takaróval védik az elnököt. Azt azonban még közvetítették, ahogy az alakzatban felsorakozott katonák szétoszlanak és pánikszerűen futni kezdenek. Az amatőr felvételeken és fényképeken sűrű füst látható a helyszín fölött.
„Robbanásokat hallottunk, amelyek különböző drónokon történtek a pódium közelében” – számolt be a merényletkísérletről Jorge Rodriguez, a venezuelai tájékoztatási miniszter, aki elmondta, az elnöknek nem esett baja, nagyszerűen érzi magát, ellentétben több katonával. „Sajnos ezekben a robbanásokban a Bolivári Nemzeti Gárda 7 tagja megsebesült a parádé helyszínén” – tette hozzá.
Az elnök később televíziós beszédében már be is jelentette, hogy kit gyanúsít a merényletkísérlettel. „Megpróbáltak megölni engem. Kétségtelenül a venezuelai szélsőjobboldal a kolumbiai jobboldallal szövetségben, és Juan Manuel Santos elnök áll emögött a kísérlet mögött. Nem kétlem” – fogalmazott Maduro.
A lányunokája keresztelőjével van elfoglalva
A kolumbiai elnöki hivatal megalapozatlannak nevezte Nicolás Maduro venezuelai elnök vádaskodását, miszerint Juan Manuel Santos leköszönő kolumbiai államfő áll a Maduro ellen elkövetett sikertelen dróntámadás mögött. „Ez megalapozatlan. Az elnök lányunokája, Celeste keresztelőjével, nem pedig külföldi kormányok megbuktatásával van elfoglalva” – közölte az újságírókkal a hivatal egy meg nem nevezett forrása.
Később az amerikai AP hírügynökségnek egy névtelenséget kérő forrás a hivatalos tájékoztatással ellentétben azt mondta, a venezuelai fővárosban nem drónos támadás történt, hanem egy gáztartály robbant fel. 3 tűzoltóra hivatkozik, akik egy közeli épületben egy lakásban keletkezett lángokat fékeztek meg.
A latin-amerikai országban több mint két éve súlyos gazdasági és politikai válsággal küzdenek. Maduro elnököt idén májusban választották meg újabb hat évre. Az ellenzékiek azokban a választókra gyakorolt nyomás miatt nem ismerik el az eredményt és az elnökválasztás megismétlését követelik.
