A leadott alsóházi szavazatok 98 százalékot meghaladó feldolgozottsága szerint a Spanyol Szocialista Munkáspártra (PSOE) több mint 7,3 millióan szavaztak, ami azt jelenti, hogy 28,7 százalékos eredménnyel és 123 mandátummal végzett az élen.
A korábbi erőjelzéseknek megfelelően a Néppárt (PP) kapta a második legtöbb szavazatot. Ezzel együtt a konzervatívok eddigi legrosszabb választási eredményüket könyvelhetik el a megszerzett 66 mandátummal, ami hatalmas vereség eddigi 134 mandátumukhoz képest. A rájuk leadott 4,2 millió szavazat az összes voks 16,6 százaléka.
Jelentősen növelte parlamenti képviseletét az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt, amely 57 mandátumával a harmadik párttá lépett elő a törvényhozásban. A szavazatok 15,8 százalékát szerezték meg, több mint 4 millió szavazónak köszönhetően.
Az Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) radikális baloldali párttömörülés rosszabbul szerepelt, mint legutóbb 2016-ban, így 35 képviselőt delegálhat a spanyol parlamentbe. A választók 11,9 százaléka szavazott rájuk, összesen több mint 3 millióan.
Bejutott a törvényhozásba a radikálisan jobboldali VOX párt is, egyből 24 mandátumot szerezve - radikális jobboldali erő ezzel 1982 óta először nyert parlamenti képviseletet Spanyolországban. Az összes szavazat 10,2 százalékát kapta a VOX, amelyre mintegy 2,6 millió választópolgár voksolt.
Az új, május 21-én megalakuló spanyol parlamentben összesen 14 párt foglalhat majd helyet, köztük több katalán és baszk nacionalista politikai erő is. Az elszakadáspárti katalán pártok a korábbinál valamivel nagyobb képviseletre tettek szert: eddigi 17 mandátumuk helyett 22 képviselői hellyel rendelkeznek majd.
Spanyolországban a vasárnapi előrehozott választásokon egyik politikai párt sem szerzett önálló kormányalakításhoz elegendő többséget, ráadásul sem a bal-, sem a jobboldali pártok koalíciója nem elképzelhető külső támogatás nélkül az eredmények alapján. Emiatt felértékelődhet a parlament kisebb pártjainak szerepe.
A számok alapján stabil, kétpárti koalíciót egyedül a PSOE és az Állampolgárok együttműködése tudna biztosítani, noha utóbbi elnöke, Albert Rivera a választási kampány során több alkalommal is nyíltan elutasította ennek lehetőségét.
A vasárnapi választásokon az arra jogosult 36,9 millió spanyol közül 25,9 millióan adták le szavazataikat. A 75,8 százalékos részvételi arány az egyik legmagasabb a spanyol demokrácia 42 éves történetében.
A parlament 350 fős alsóházának összetétele mellett a szavazók 208 felsőházi, vagyis szenátusi hely sorsáról dönthettek. Ebből 122-t kaptak a szocialisták, 79-cel többet, mint amennyivel eddig rendelkeztek. Ezzel megszakadt a PP 1993 óta tartó szenátusi győzelemsorozata. A konzervatívok vasárnap mindössze 55 felsőházi mandátumot nyertek az eddigi 130-hoz képest.
Most először nyert szenátusi helyet az Állampolgárok, összesen hármat, míg az Unidos Podemos elveszítette eddigi nyolc fős képviseletét. A VOX nem jutott be az összesen 266 tagú felsőházba, ahova 58 szenátort az autonóm közösségi parlamentek delegálnak majd.
MTI
