A svájci parlament honlapjára feltett közlemény szerint a nyilatkozatot 123 szavazattal fogadták el, 58 képviselő volt ellene, heten pedig tartózkodtak. A dokumentum szövege szerint négymillió ukrán, mintegy kétmillió kazah és több százezer orosz halt meg Ukrajnában éhínségben 1932-1933-ban. "A Nemzeti Tanács népirtásnak ismeri el azokat az egyértelműen szisztematikus, tömeges és szándékos éheztetéssel felérő cselekményeket, amelyeket azzal a szándékkal követtek el, hogy egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoportot egészben vagy részben elpusztítsanak" - idézett a nyilatkozatból a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál.
"Ez valóban történelmi döntés, és ez egy rendkívül fontos lépés a történelmi igazságosság helyreállítására és több millió ártatlan áldozat emlékének megőrzésére" - reagált Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök a svájci döntésre a Facebookon.
A holodomort az ukrán nép elleni népirtásként ismerte el a világ mintegy harminc országának parlamentje, valamint az Európai Parlament és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése. A magyar Országgyűlés 2003. november 24-én fogadott el az 1932-33-as ukrajnai éhínségnek emléket állító határozatot.
Oroszország a mai napig tagadja, hogy a holodomor szándékos népirtás volt.
