Az ARD német közszolgálati tévécsatorna honlapja kiemeli, hogy a Nyugat-Németországban élők fele, az ország keleti részében élőknek pedig az 57 százaléka tartja veszélyforrásnak az iszlámot.
A keletnémetek 30 százaléka, a nyugatiaknak pedig a 16 százaléka nem szeretné, hogy a szomszédja muszlim legyen. Az ARD megjegyzi, hogy az ország nyugati részében sokkal több muszlim él, mint az egykori NDK-ban. Míg a kereszténységről, a zsidó vallásról, a hinduizmusról és a buddhizmusról a megkérdezettek többsége úgy vélte, hogy gazdagítják Németországot, az iszlám esetében ezt csak a válaszadók harmada gondolja így.
A tanulmány készítői figyelmeztetnek, hogy a más vallásokkal szembeni intolerancia éppen olyan káros lehet a demokráciára, mint a vallásos dogmák, és a korlátolt és elutasító nézetek veszélyt jelenthetnek a politikai kultúrára. Az alapítvány valláskutatója, Yasemin el-Menouar szerint sokan nem vallásként, hanem politikai ideológiaként tekintenek az iszlámra.
Rauf Ceylan iszlámszakértő arra mutatott rá, hogy a Németország iszlamizációjától való félelem nem a 2015-ös migrációs válság miatt alakult ki, hanem már jó egy évtizeddel korábban gyökeret vert a német társadalomban.
A kutatás azt is megállapítja, hogy aki rendszeresen kerül kapcsolatba más vallások követőivel, az kevéssé idegenkedik tőlük, és inkább hajlamos az iszlámot is a társadalmat gazdagító és nem fenyegető tényezőként értékelni.
A tanulmány arra is kitér, hogy miként ítélik meg az egyes vallások követői a demokráciát, és arra jut, hogy mindegy, hogy az illető keresztény, zsidó vagy muszlim, a demokrácia mint kormányzati forma támogatottsága minden felekezet körében elsöprő, 89 százalékos. Érdekes módon a demokráciába vetett hit azok között alacsonyabb valamivel, akik nem tartják magukat vallásosnak; a keresztények 93, a muszlimok 91 százaléka, míg a magukat vallástalannak mondók 83 százaléka támogatja a demokratikus értékeket és alapelveket.
