Heiko Maas a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban elmondta, "nagy szégyenfolt", hogy évek óta nem sikerül megállapodni a menekültügyi kérdésekről. "Nem hiszek már abban, hogy lesz olyan szabályozás, amelyben az EU mind a 27 tagállama hajlandó befogadni bizonyos számú menekültet" - tette hozzá a német diplomácia vezetője.
Mint mondta, nagyjából minden második tagállam lehet nyitott menedékkérők befogadására, de a többiek is felelősséggel tartoznak a közösség iránt. Ennek az elvárásnak úgy kell megfelelniük, hogy küzdenek a menekülésre késztető okok felszámolásáért, a korábbinál több pénzt fordítanak a menekültügy területére, és erőfeszítéseiket részben az EU-s keretek között fejtik ki.
A "migrációs téma" továbbra is az egyik leginkább megosztó ügy az EU-ban, és a soros EU-elnökség alatt is "nagyon foglalkoztat majd bennünket" - mondta a német külügyminiszter.
Az interjúban kétszer is kifejtette, hogy Németország nem várja el valamennyi tagállamtól menedékkérők, menekültek befogadását. Aláhúzta: a német kormány mindig is közös, "európai megoldást" igyekezett elérni, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy csak néhány tagország foglalkozik a nemzetközi menekültügyi migrációval. Ugyanakkor "már nem ott tartunk, hogy azt mondjuk, ragaszkodunk ahhoz, hogy mindenki vegyen át menekülteket, viszont azt akarjuk, hogy akik nem fogadnak be senkit, vállaljanak kötelezettséget más területen" - mondta Heiko Maas, hozzátéve: ez az egyik feltétele annak, hogy "európai megoldásról" lehessen beszélni.
Németország a 2015-ös nemzetközi migrációs válság óta az első számú célpont volt az EU területére menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával érkező emberek körében, rendre a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF) érkezett a legtöbb kérelem. A Die Welt című német lap a napokban az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) kimutatása alapján azt írta, hogy az idén fordulat történt, a január-áprilisi időszakban nem Németország, hanem a spanyolajkú dél-amerikai országokból érkezők számának növekedése révén Spanyolország volt az első számú célország. A spanyol hatóságok 37 471 kérelmet regisztráltak, a legnagyobb csoportokat a kolumbiai és a venezuelai kérelmezők alkották, egyaránt 32 százalékos részaránnyal. Németország a második helyen áll 33 714 kérelemmel, a legnagyobb csoportokat az utóbbi években kialakult szerkezetnek megfelelően a szíriai, az iraki és az afganisztáni állampolgárok alkották.
MTI
