Az egyik legjelentősebb és sokak által régóta várt diplomáciai találkozóra kerül sor az Amerikai Egyesült Államokban Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő részvételével.
A republikánus vezetésű amerikai külpolitika szemmel láthatóan szakított a demokraták Közép-Európát kevésbé fókuszban tartó irányával, ezzel párhuzamosan Nyugat-Európa pedig láthatóan egyre inkább elfordulni látszik az Egyesült Államoktól. Ebből kifolyólag lehetőség nyílik arra, hogy térségünk profitáljon a nagyhatalommal való együttműködésből.
A közép-európai régióban végzett közvélemény-kutatási eredményekből látszik, hogy az itt lakók többsége (54 százalék) jó véleménnyel van az Egyesült Államokról, kevesebben (40 százalék) nyilatkozták az ellenkezőjét. A magyarok körében még ennél is nagyobb az USA támogatottsága, tízből hatan (59 százalék) gondolnak pozitívan és mindössze minden ötödik (22 százalék) magyar negatívan az Egyesült Államokra.
Magyarországon egyértelmű többségben van az Amerika-párti álláspont. Nincs olyan jelentős társadalmi csoport, legyen az akár demográfiai, szociológiai, vagy politikai, amelyen belül többségében lennének az Amerikáról rossz véleménnyel bírók.
Közép-Európán belül is a V4-tagállamok a legelkötelezettebbek az USA irányába. Arra a kérdésre, hogy „Kérem, mondja meg, hogy Önnek inkább jó, vagy inkább rossz véleménye van az Amerikai Egyesült Államokról!” a leginkább Amerika-párti válaszokat a lengyel (66 százalék), a cseh (62 százalék) és a magyar (59 százalék) emberek adták a V4-ek közül. Náluk is jobb véleménnyel voltak a románok (79 százalék) az USA-ról. Érdekesség, hogy csupán az osztrákok (59 százalék), a szlovének (60 százalék) és a szerbek (61 százalék) esetében volt többségben azok aránya, akik rossz véleménnyel vannak Amerikáról.
Módszertan
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2019. február 1. és február 27. között készült. A 12 közép-európai országban, illetve régióban (Kelet-Németország, Bajorország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Románia, Horvátország, Szerbia, Bulgária) végzett kutatás egyenként 1000-1000, összesen 12 000 fő megkérdezésével zajlott le. A minta reprezentatív az adott ország társadalma szerint a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. Az adatok százalékban értendők, összegük a kerekítés miatt eltérhet a 100-tól.
