Martonyi János szerint Lengyelországban és Ukrajnában csak egy félreértés miatt kritizálták Orbán Viktor hétvégi beiktatási beszédét. A külügyminiszter azt mondta, a beszédben csak kulturális autonómiáról volt szó az ukrajnai magyarság esetében és a magyar kormány területi autonómiát nem akar. A szlovák külügyminiszter szerint megszokott, hogy vita van Magyarországgal a kollektív jogokról.
A magyar miniszterelnök öt nappal korábbi beszéde még szerdán is téma volt a NATO és a visegrádi szövetség közös találkozóján. Orbán Viktor szombaton a Kárpát-medencei magyarok autonómiatörekvéseiről beszélt. A lengyel és szlovák kormány azonban ezt a Kárpátaljára vonatkoztatta, ami szerintük Ukrajna szétszakítását jelentené. A magyar álláspont szerint viszont az autonómia illeszkedik a tervezett ukrán alkotmányreformhoz és hozzájárulna a kisebbségek, akár magyarok, akár oroszok helyzetének a rendezéséhez.
– Mi határozottan az elszakadás ellen vagyunk. És éppen az elszakadási törekvéseknek a valóságos hatékony ellenszere a közösségi jogok biztosítása, mert ha nincsenek közösségi jogok, akkor válik elkerülhetetlenné az elszakadási törekvések felülkerekedése – közölte Németh Zsolt külügyi államtitkár.
Az autonómia és kettős állampolgárság bevezetését a szlovák kormány az ukrán helyzettől függetlenül továbbra is elfogadhatatlannak tartja. „Amikor a kollektív jogokról és a kettős állampolgárságról van szó, akkor kijelenthetjük, hogy a szlovák és magyar álláspont különbözik. Ez nem tragédia, ez természetes. A lényeg, hogy a különbségek alapján ne ellenségek legyünk, hanem politikai szinten átbeszéljük ezeket a vitás kérdéseket. Nem akarunk a médián keresztül üzengetni egymásnak, inkább asztalhoz ülünk” – fogalmazott Miroslav Lajcak.
A magyar álláspont a fegyverkezésben is különbözik a NATO és a V4-ek többi tagjától. A kelet-európai tagországok Magyarország kivételével mind hadi beruházásokról döntöttek, miközben a magyar kormány azt sem támogatja egyértelműen, hogy NATO-alakulatokat telepítsenek az országba. A szövetségesek annyiban értenek egyet, hogy a válságot diplomatáknak és nem katonáknak kell rendezni.
Az Európai Unió, Közép-Európa és Magyarország álláspontja ebből a szempontból egybeesik. Természetesen sok kérdés van, amiről lehet vitatkozni. Fölvetettem magam is azt a kérdést, hogy látjuk-e egyáltalán világosan, hogy melyek Oroszország valódi céljai, mit akar elérni. Úgy tűnik, hogy erre sincs egyértelmű válasz” – vélekedett Martonyi János.
A visegrádi országok azt remélik, hogy ha sikerül megállapodni az energiaunió létrehozásáról, tehát a négy ország közösen tárgyalna az oroszokkal a gázárakról, az a V4-szövetséget is közelebb hozná.
„Az autonómia kifejezés, ahogy korábban mondtam, általánosságban hangzott el, a külföldön élő magyar közösségekkel kapcsolatban. De ami Ukrajnát illeti, az önigazgatás kifejezés hangzott el. A szöveget ráadásul az követte, hogy kifejeztük a támogatásunkat az ukrán kormánynak, a demokratikus átmenet, stabilitás megteremtéséhez. Az autonómia sokféle lehet. Személyes, kulturális, területi autonómia is létezik és szeretném megismételni, hogy a területi autonómia kifejezés nem hangzott el” – hangsúlyozta Martonyi János.
A konferenciaterembe a sajtó képviselői nem léphetnek be. Az azonban kiderült, hogy a politikusok és szakértők között nagy vita volt nem csak a NATO, de a visegrádi szervezet jövőjéről is – számolt be a Hír TV munkatársa Pozsonyból.
