John Fitzgerald Kennedy 1961 májusában a kongresszusban jelentette be, hogy az Egyesült Államok az évtized végéig embert küld a Holdra, és onnan biztonságban vissza is hozza. Az Apollo-program meghirdetése után 8 évvel a szakemberek teljesítették is az elnök ígéretet. A célkitűzést 1969. július 20-án, az Apollo-11 legénysége valósította meg. Legutóbb 1972-ben a 17. misszió járt égi kísérőnk felszínén.
Az első Holdra szállás után 50 évvel az amerikai alelnök a NASA huntsville-i központjában jelentette be, hogy 5 éven belül, vagyis 2024-re visszatérnek a Holdra, ezúttal női asztronautát is felküldenek, amerikai rakétákkal. Azt tervezik, hogy létesítenének egy űrbázist, amely a Vörös bolygóra tervezett küldetések központja lenne.
„Most elérkezett az idő, hogy megtegyük a következő nagy ugrást, és visszavigyük az amerikai asztronautákat a Holdra, állandó bázist építsünk ki ott és olyan technológiákat fejlesszünk ki, amelyek az amerikai űrhajósokat elviszik a Marsra. Ez a következő nagy ugrás” – mondza Mike Pence.
Donald Trump amerikai elnök az utóbbi időben űrkutatás középpontjába is elsősorban a Holdat helyezte. Március elején sikerrel kapcsolódott a SpaceX amerikai űrkutatási vállalat Crew Dragon űrhajója a Nemzetközi Űrállomáshoz. Ez a küldetés is része a NASA, majd 7 milliárd dolláros programjának. Ennek célja, hogy magántőke bevonásával a 2011-ben véget ért űrsiklóprogram után ismét embert küldjenek az űrbe az Egyesült Államok területéről.
„Trump elnök mondta, Amerika sorsa, hogy vezetője legyen azon országoknak, amelyek a nagy ismeretlenbe merészkednek. Az elmúlt két évben elkezdtük írni az amerikai találékonyság és az amerikai ipar kalandjának következő nagy fejezetét” – tette hozzá az Mike Pence.
Ebben úgynevezett riválisai is lesznek az Egyesült Államoknak: Kína azzal jelentkezett be a versenybe, hogy elsőként a világűr kutatásának történetében, január 3-án leszállt egy szondája a Hold Földről nem látható oldalára.
