Mivel a pártok túlnyomó többsége támogatja, a finn parlament minden bizonnyal megszavazza a csatlakozást, és elfogadja az alapdokumentumokat. Az Észak-atlanti Szerződés és az Ottawai Egyezmény tartalmazza egyebek között a kollektív védelemre vonatkozó garanciákat, amelyek a NATO-tagállamokat ért külső támadás esetén lépnek életbe.
"A cél az, hogy az ország NATO-csatlakozásához szükséges nemzetközi jogi eljárás még ebben a választási ciklusban lezáruljon" - közölte Jussi Halla-aho a voksolás időpontját bejelentve.
Finnországgal Svédországgal együtt szeretne felvételt nyerni a NATO-ba. A csatlakozásukról szóló jegyzőkönyveket valamennyi NATO-tagországnak jóvá kell hagynia. Mivel Törökországnak fenntartásai vannak Svédország terrorellenes fellépésével, Ankara egyelőre halogatja a ratifikálást.
Sauli Niinistö a parlamenti szavazás után azt mondta, hogy a február 28-i döntés egyértelmű kinyilvánítása lesz annak, hogy Finnország a NATO tagja akar lenni. Onnan kezdve a csatlakozás sorsa "csak és kizárólag Törökország kezében van" - tette hozzá az államfő.
Azt is értésre adta, hogy Helsinki akkor is előrehalad a csatlakozás útján, ha Törökország csak a finn jegyzőkönyvet ratifikálja, a svédet nem. "Nem akarjuk és nem is tudjuk visszavonni a csatlakozási kérelmünket" - fogalmazott.
Csütörtökön Ankarában járt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, és kijelentette: eljött az ideje jóváhagyni Finnország és Svédország NATO-tagságát.
