A Tsinghua Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének dékánja az amerikai–kínai kapcsolatok jövőjéről, a kockázatmentesítésről (de-risking) nyilatkozott az Eurázsia magazinnak, és arról is, hogy mi Magyarország szerepe az európai–kínai kapcsolatokban.
Jen Hszüe-tung elmondta, hogy bár Kínát második legnagyobb hatalomként tartjuk számon, a következő évtizedben még mindig csak kisebb hatással lesz a globális rend alakítására, mint az Amerikai Egyesült Államok.
A békés egymás mellett élés elve miatt Kína valószínűleg nem fog katonai összecsapásokba keveredni. A globális biztonsági rendre tehát továbbra is korlátozott befolyása lesz majd, ám annál nagyobb mértékben tudja alakítani a világgazdaságot. Nagyon valószínű, hogy a Kína és az USA közötti jelenlegi kétpólusúság még egy évtizedig vagy még tovább is fennmarad, mivel más országok valószínűleg nem fogják utolérni egyiküket sem a képességeik tekintetében.
Szóba került az EU kockázatcsökkentési (de-risking) politikája is, ami azt jelenti, hogy a vállalatok vagy országok úgy alakítják át az üzleti/gazdasági tevékenységüket, hogy az esetlegesen felmerülő működési kockázatokat a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsék. E folyamatba illeszkedik a beszállítói hálózat átalakítása is.
Az Európai Unió az ukrajnai háború miatt kezdte el a már említett deglobalizációt, hivatalos nevén a de-risking politikát. Ez azonban valószínűleg még jóval a háború befejezése után is folytatódni fog. A kockázatcsökkentés nemcsak Oroszországot, hanem Kínát és néhány más országot is célba vesz. Úgy vélem, ez a politika arra is irányul, hogy megakadályozza az amerikai vállalatok dominanciáját az EU digitális piacán. Ennek a politikának a fő mozgatórugója már nem az ukrajnai háború, hanem az EU vezetőinek a gazdasági függőségektől való félelme.
Jen Hszüe-tung arra is kitért, hogy mit hozna Donald Trump esetleges győzelme az idei novemberi elnökválasztáson.
A teljes cikk a Magyar Nemzet honlapján olvasható.
Fotó: MTI/EPA
