1945. augusztus 6-án, reggel 8 óra 15 perckor az Egyesült Államok hadseregének Enola Gay nevű repülője atombombát dobott Hirosimára. A robbanásban 70 ezer ember azonnal meghalt, később, a sugárzás okozta betegségek következtében pedig további 70 ezren veszíthették életüket.
A tragédia évfordulóján, ahogy minden évben, idén is pontban negyed kilenckor szólaltak meg a harangok a városban tartott megemlékezésen. A 73. évfordulón az ország és a város vezetése is fejet hajtott az áldozatok emléke előtt.
Az egyetlen országként, amely atombomba-támadást szenvedett el, az a küldetésünk, hogy türelmes erőfeszítéseket tegyünk egy atomfegyverek nélküli világért
- mondta Abe Sinzo, japán miniszterelnök.
A kormányfő ezt hagyományosan minden évben elmondja, de most más színezetet ad ezeknek a szavaknak, hogy az Egyesült Államok Donald Trump vezetésével jelentős szimbolikus lépéseket tesz a Koreai-félsziget atommentesítéséért, és a folyamatot Japán is támogatja. Más kérdés, hogy a jelek szerint Észak-Korea nem tartja a szavát, és folytatja atomprogramja fejlesztését.
És ha nem is atomháború, de egy új hidegháború már kialakulóban van, a többi közt éppen a máshol békéltető szerepet játszó Egyesült Államok külpolitikája miatt, ami az elzárkózást és a saját érdekek védelmét helyezi előtérbe. Az ilyen jellegű folyamatok veszélyeire Hirosima polgármestere hívta fel a figyelmet.
Az egocentrikus nacionalizmus jelenlegi előretörésével és az atomfegyverek modernizálódásával visszatér az a feszültség az országok közé, amit a hidegháború óta nem láthattunk
- mondta Hirosima polgármestere, Macui Kazumi.
Hirosima után 3 nappal Nagaszakit is atomtámadás érte, ezek után 1945. augusztus 15-én Japán feltétel nélkül megadta magát a szövetséges erőknek, az ezt rögzítő nyilatkozat szeptember 2-i aláírásával pedig hivatalosan is véget ért a második világháború.
