2024. 02. 29. Csütörtök Elemér napja
Jelenleg a TV-ben:

Napi aktuális

Következik:

Radar 00:05

Össztűz a magyar és a lengyel kormányra az EP-ben

2017. október 5., csütörtök 09:47, frissítve: csütörtök 12:39

Ma szavaz az Európai Parlament az európai korrupcióellenes ügyészség felállításáról, az uniós pénzekkel kapcsolatos visszaéléseket vizsgálnák. Magyarország már jelezte, hogy kimarad az együttműködésből. A parlamenti vitanapon több képviselő is szigorú fellépést szorgalmazott a magyar kormánnyal szemben, például azt, hogy 2020 után ne kapjon uniós forrást az, aki nem működik együtt a forrásokkal kapcsolatos visszaélések felderítésében.

Össztűz zúdult a magyar és a lengyel kormányra az Európai Parlamentben, mert nem akarnak részt venni az uniós pénzek felhasználása után nyomozó Európai Ügyészség (EPPO) munkájában. Az új szervezet várhatóan három év múlva kezdi meg a működését, de csak azokban az országokban végezhet vizsgálatokat, amelyek tagjai az egyezménynek.

„Sajnálom, hogy pont a magyar és a lengyel kormány nem akarja az Európai Ügyészséget. Egy főre számítva Magyarország kapja a legtöbb támogatást, Lengyelország pedig abszolút értékben kapta a legnagyobb összeget az előző költségvetési ciklusban. Jó lenne, ha minden tagállam részt venne ebben a projektben, hogy teljes mértékben kifejthesse a hatását” – közölte Sylvia-Yvonne Kaufmann szociáldemokrata EP-képviselő.

Az egyik magyar EP-képviselő szerint mindez érthető, hiszen a magyar ügyészség az unió csalásellenes hivatalának (OLAF) az ajánlásait sem veszi komolyan. „Pontosan tudjuk, hiába az OLAF minden erőfeszítése, ha vannak olyan tagállami ügyészségek, amelyek politikai okokból nem hajlandók ténylegesen kivizsgálni a korrupciós vádakat. Nem kell messzire mennem konkrét példákért, az én országom, Magyarország a legszomorúbb példa ebben a tekintetben is. Az utóbbi években az OLAF által javasolt 22 esetből összesen háromban indított tényleges nyomozást a magyar ügyészség” – jegyezte meg Niedermüller Péter.

Nemrégiben az EU-s pénzek magyarországi felhasználását vizsgáló bizottság élén járt hazánkban Ingeborg Grässle. A német politikus szerint különösen aggasztó, ha egy tagállam nem kér az uniós ügyészségből. „Az Európai Ügyészség egy mérföldkő az európai igazságszolgáltatás történetében. Ez az egyetlen szerv Európában, amely saját maga dönthet, hogy milyen ügyben nyomoz. Az összes többi szervezet estében a tagállamnál van ez a döntés. És vannak olyan tagállamok, amelyekkel kapcsolatban komoly, súlyos kételyek vannak azzal kapcsolatban, hogy minden bűncselekmény esetében indítanak-e nyomozást, különösen, amikor esetleg az államok is profitálnak az adott bűncselekményből” – emelte ki az Európai Néppárt képviselője.

Bár még nem is működik az új ügyészség, máris készül egy javaslat, amely szerint a hatásköre kiterjed a terrorizmus elleni küzdelemre is. Magyarország azonban ebből is ki szeretne maradni.

„Lengyelország és Magyarország kapcsán nem rejtettem véka alá, hogy az Európai Ügyészség egy fontos tényező kell legyen, amikor majd elindulnak a tárgyalások a következő költségvetési ciklusról és a kohéziós politikáról. Én itt nagyon kemény vagyok, mert meg vagyok győződve arról, hogy az Európai Ügyészségnek komoly elrettentő hatása lesz, ez egy represszív intézmény. És hogyha nem vesz részt valaki, akkor a prevenció sem működhet” – jelentette ki az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős uniós biztosa.

Vera Jourova hozzátette: azok az országok, amelyek nem csatlakoznak a közös ügyészséghez, jóval szigorúbb ellenőrzésekre számíthatnak, ha közösségi forráshoz jutnak.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!