Orbánék nem támogatják az Európai Ügyészséget

Nem támogatja a magyar kormány az Európai Ügyészség felállítását – az Európai Parlament szakbizottsága ennek ellenére tegnap döntött a testület létrehozásáról. Az ügyészség részben jogosult lesz a nyomozások és a vádhatósági eljárások lefolytatására az uniós csalások és más bűncselekmények esetében.

A határokon is átnyúlt Magyarország történetének legnagyobb korrupciós ügye - a 4-es metró beruházással kapcsolatban a brit Súlyos Csalások Elleni Hivatala is nyomozott. Ők derítették ki, hogy a franciák több mint 2 milliárd forint kenőpénzt fizethettek a BKV-nak, hogy az Alstom nyerje a metrókocsi tendert. A legfőbb ügyész helyettese a Hír TV kérdésére elismerte: a brit eljárásról még az ügyészség is csak a sajtóból értesült.

Az ilyen nagy nemzetközi büntetőügyek feltárását tenné hatékonyabbá az EU egy közös Európai Ügyészség létrehozásával. Az új intézmény felállítását csütörtökön hagyta jóvá az Európai Parlament illetékes szakbizottsága. A testület illetékessége csak a csatlakozó országokra fog korlátozódni. A 28 tagállamból eddig 20 már csatlakozott vagy jelezte a szándékát. Magyarország nincs köztük. A főügyész helyettese szerint ez szakmailag nem is indokolt.

„Van két olyan szerv jelenleg is - az egyik az OLAF, a másik a Eurojust - amelyik ha hatékonyan működik, akkor az én személyes véleményem az az, hogy ki tudja váltani az Európai Ügyészség működésének a feladatkörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos nyomozati cselekményeket” – fogalmazott Belovics Elvin, büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes.

A Fidesz EP-képviselője szerint a szakmai indokokon túl ez nemzeti szuverenitási kérdés is.

„Már megint anélkül vonna el az Európai Unió hatásköröket a tagállamoktól, hogy ez egyébként az Európai Unió működését meghatározó alapszerződésben szerepelne” – nyilatkozott Deutsch Tamás.

Az Európai Ügyészség létrehozását Navracsics Tibor uniós biztos igazságügyi minisztersége idején kezdeményezték. Ő továbbra is reménykedik Magyarország csatlakozásában.

„Egy ilyen új intézménynél bizonyos fokig érthető, hogyha egy tagállamnak fenntartásai vannak vagy bizalmatlan. Én abban bízom, hogy amikor elindul a működése és kedvező tapasztalatokat szereznek a többiek ennek a működéséről, akkor Magyarország is a jövőben majd csatlakozik” – mondta el az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.

A baloldali ellenzék azonban úgy látja, hogy a kormány attól fél, hogy egy független Európai Ügyészség feltárná azokat a korrupciós ügyeket, amelyek fölött a Polt Péter vezette magyar ügyészség szemet huny.

„Pontosan ez a lényege ezeknek a korrupciós eseteknek, folyamatoknak, hogy nem lehet egy tagállam keretén belül ezt kivizsgálni. Tetejébe énnekem meggyőződésem, hogy a magyar ügyészségnek, Polt Péternek szándéka sincs arra, hogy ezt megtegye” – nyilatkozta Neidermüller Péter, a DK EP képviselője.

Az Európai Ügyészség legkorábban három év múlva, 2020-ban kezdheti meg a munkáját.