Kormányzati propagandának tartja az egyik közgazdász, hogy az elszámolás után ötödével csökken majd a devizahitelesek tartozása. Varga István Magyarország élőben című műsorunkban azt mondta: a forintosítás valójában bankmentés, az intézkedés nélkül ugyanis szerinte összeomlana a bankrendszer, mivel túl sok adósnak van elmaradása. „Két-, két és félszeresére nőtt az összeg a tökéletesen törlesztő esetében is, mint amit eredetileg felvett. Most, ha azt mondjuk, hogy két és félszeresére nőtt, de ebből visszamegyünk 20 százalékot, de kétszeres összegen tartunk, akkor milyen kedvezményről beszélünk? Tehát magyarul az árfolyamhatás, az sokkal nagyobb volt, mint az, amit most visszaveszünk, tehát lényegében 5-7 évi törlesztés után az emberek többel tartoznak, mint amit fölvettek. Ezért végtelen az eladósodás, az örökösök örökösének az örökösei fogják fizetni, ha ezt így csináljuk tovább. De ezt a bankok is tudják, ezért forintosítanak, mert tudják, hogy arról mondanak le, amit már úgyse lehet beszedni, hisz az emberek ellehetetlenültek” – fogalmazott Varga István közgazdász.
Trócsányi: Korszakalkotó az Ab döntése
Korszakalkotónak nevezte a bankok elszámoltatása ügyében született keddi alkotmánybírósági döntést az igazságügyi miniszter. Trócsányi László Magyarország élőben című műsorunkban azt mondta, immár semmi akadálya sincs a folyamatban lévő perek lezárásának. Az Ab döntése szerint nem ütközik alaptörvénybe az a jogszabály, amely a bankok egyoldalú szerződésmódosításait hivatott rendezni. „Az Alkotmánybíróság ma meghozta a döntést, ami nagyon fontos volt. Mindannyian vártuk, mert tiszta vizet öntött a pohárba. Lehetőség van arra – négy felfüggesztett ügyről tudok –, hogy ezekben folytatódjon az eljárás. Megnyugvással vettük tudomásul az Alkotmánybíróság döntését, mert az, amit mondtunk, hogy alkotmányos kereteket hoztunk létre, lehetővé teszi most már a pereknek a befejezését” – mondta az igazságügyi miniszter.
A törlesztőrészletük is csökkenhet
Bár egyes számítások szerint a devizahitelesek egy része rosszul járhat a forintosítás után, a Hír Televízió által megkérdezett szakember ezt cáfolja. Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu alapító ügyvezetője azt mondja, a verseny alacsony kamatokra kényszeríti majd a bankszektort, a forinthitelre váltók ezért mindenképpen kedvezőbb helyzetbe kerülnek a jelenleginél, azaz nemcsak tőketartozásuk, de törlesztőrészletük is csökkenhet. „A jó hitelesekért egy komoly verseny kezdődhet. Már most látszik az, hogy egyes bankok igen kedvező kamatokat kínálnak. Most is erősen éles a verseny, és ha ezt egy koncentrált piacmozgás követi – a torta felosztása –, akkor a verseny még intenzívebbé válhat. A verseny hatására elméletileg, szabályszerűen kamatcsökkenés következhet be” – mondta Sándorfi Balázs.
Nem romlik a pénzintézetek helyzete
Egyes számítások szerint a bankok a devizahitelek forintosítása után éves szinten több tíz milliárd forintot veszíthetnek a fair bankokról szóló törvény szigorúbb feltételeinek alkalmazása miatt. A Buda-Cash Brókerház vezető elemzője azonban úgy véli, hogy a devizahitelek rendezése és az új szabályozás érdemben nem ront majd a pénzintézetek helyzetén. A devizahitelek kivezetése után pedig az érdemi hitelezés is elkezdődhet. „Jelentősen javul az adósok pozíciója, de a bankoké sem romlik érdemben, tehát ettől a törvénytől függetlenül az ő hitelezési aktivitásuk mondjuk a jövő év végétől akár érdemben is emelkedhet. Azért csak a jövő év végétől, mert addig a forintosítás hátravan, és ezzel kapcsolatban rengeteg kérdés van, amikor ezt megtudjuk, a bankok elkezdhetik a forintosítást, és erre egy fél, háromnegyed évre le fogja kötni a kapacitásaikat, de azt követően, ha a magyar gazdaság állapota is olyan lesz, mint amit prognosztizálunk, akkor azt gondolom, hogy a bankszektor is visszanyeri eredeti funkcióját, tehát a pénzügyi tevékenysége jelentősen erősödhet” – vélekedett Tóth Gergely.
