A pénzügyminiszter kiemelte: a magyar gazdaság megfelelő működési környezetet kínál a pénzügyi szektornak, így a szektor hitelezési tevékenységével nagymértékben segíti a magyar vállalkozások növekedését, a versenyképesség javítását és a beruházások bővülését.
Közös érdek, hogy a gazdaságpolitika és a bankok tevékenysége egy irányba haladjon, a piacgazdaság megfelelő működéséhez ugyanis a gazdaságpolitikai célokat támogató pénzintézeti rendszer kell - emelte ki Varga Mihály, hozzátéve, hogy a bankoknak is fontos a gazdasági stabilitás, a fenntartható növekedés és az ország hosszú távú pénzügyi egyensúlya, Magyarországon pedig ma már mindez adott.
A hazai pénzintézetek teljesítményét értékelve a miniszter elmondta: tavaly az elmúlt három év legmagasabb kamateredményét számolhatták el, de érdemben növekedtek a jutalék- és díjeredmények is.
A szektor erősségét mutatja az elmúlt 30 évre visszatekintve az is, hogy van olyan magyar bank, amelynek több térségbeli országban is van leánybankja, és ezek eredményesen igazítják a hazai üzleti modellt a fogadó ország piaci elvárásaihoz - ismertette a tárcavezető.
Varga Mihály köszönetét fejezte ki a bankszövetségnek azért a munkáért, amellyel számos kormányzati program eredményességéhez hozzájárultak, megemlítve például a családi otthonteremtési kedvezményt, illetve az akadálymentesítési támogatást.
A miniszter úgy fogalmazott: "hasonló segítségre számítunk a minap elfogadott, a fiatalok családalapítását támogató babaváró kölcsön eljuttatásában is". Megerősítette: minden eddiginél egyszerűbb, kedvezőbb hozamot biztosító és könnyebben elérhető új lakossági állampapír elindításáról döntött a kormány, amelynek értékesítésében szintén számítanak a magyar bankokra.
Varga Mihály szerint a következő években is fennmaradhat Magyarországon a 4 százalék körüli növekedés. Úgy vélte, a bankrendszerben is van helye a hatékonyság javításának.
Kifejtette: a magyar gazdaság erőteljesen bővül. Miközben az Európai Unióban és a világgazdaság egészében fokozatos lassulás figyelhető meg, a magyar gazdaságban a növekedés a 2017-es 4,1 százalékos emelkedést követően tavaly elérte a 4,9 százalékot, amire az elmúlt másfél évtizedben nem volt példa. A szezonálisan igazított adat még magasabb, 5 százalék. Ez két és félszerese az uniós átlagnak, és meghaladta a legtöbb elemzői várakozást is.
Hozzátette, a növekedés összetevőit tekintve az is jól látszik, hogy a magyar gazdaság stabil és kiegyensúlyozott pályán van, mivel a gazdaság bővüléséhez minden nemzetgazdasági ág érdemben hozzájárult. A növekedés mindemellett fenntartható is, mivel nem az állam eladósodására épül - hangsúlyozta.
A miniszter szerint a beruházások dinamikus növekedése középtávon is megerősíti a kedvező gazdasági kilátásokat. A beruházások tavaly 17 százalékkal emelkedtek, ezzel közel 8500 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, és a növekedés várhatóan idén is folytatódik. A bruttó állóeszköz-beruházások 2010 első negyedéve és 2018 harmadik negyedéve között több mint 53 százalékkal emelkedtek, ami kiemelkedő a régióban - mondta.
Hangsúlyozta: a befektetők körében is érzékelhetően nőtt az országgal szembeni bizalom, ezt tükrözi az országkockázati felár folyamatos mérséklődése, valamint az S&P és a Fitch minősítésének javítása is.
Úgy vélekedett, a növekedés lendülete, a kedvező adórendszer és a stabil, kiszámítható gazdaságpolitika előretekintve is erősíti Magyarország tőkevonzó képességét.
Hozzátette: a költségvetés is egyensúlyban van, bevételei az adócsökkentések ellenére emelkednek, hiánya tavaly a tervezett 2,4 százalék helyett 2,2 százalékra teljesült. Csökkent az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított aránya is, 73,4 százalékról 70,8 százalékra, idén pedig 70 százalék alá süllyedhet. 2010 óta mintegy 10 százalékponttal mérséklődött az államadósság, ami az ötödik legnagyobb mértékű adósságcsökkentés az unióban.
A kormány a kedvező reálgazdasági folyamatokra építve folytatja a versenyképesség erősítését célzó gazdaságfejlesztési programokat és az adócsökkentést, illetve további, a gazdaság védelmét célzó intézkedéseken dolgozik - mondta Varga Mihály.
Úgy vélekedett, ma már kifejezetten jó a gazdaságpolitika és a pénzintézetek közötti dialógus, amiben kitüntetett szerepe van a Magyar Bankszövetségnek.
A miniszter beszélt arról is, hogy - amint az EBRD-vel (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) kötött megállapodásban is vállalták -, minden, a bankokat, pénzintézeteket érintő szabályozásról konzultálnak a szektorral.
A bankrendszer teljesítményéről kifejtette: a tavalyi kiemelkedő eredmények után a jövedelmezőség dinamikája lassulni látszik, jelentősen nőttek a működési költségek, nagyrészt a szabályozási és technológiai változásokra való felkészülés miatt.
A miniszter úgy látja, a bankszektorban is van helye a hatékonyság javításának, nemzetközi összehasonlításban ugyanis magas a költségek aránya. A megoldás az informatika fejlesztése, a digitalizáció valamint a sokkal ügyfélcentrikusabb üzleti megoldások alkalmazása. A kormány a digitalizáció terjedésének támogatásával, a lakosság pénzügyi tudatosságának emelését szolgáló programokkal és a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítésével is támogatja ezt - mondta Varga Mihály.
MTI
