„Előzetes számítások szerint százmilliárd forintos költség, amely egyértelműen csődbe vihetni a szektor több szereplőjét.” A Magyar Lízing Szövetség főtitkára, Lévai Gábor azt mondja: a lízingcégek is kiszolgáltatottak voltak a bankoknak, a szerződéseik nem tisztességtelenek, és nem lehet egy kalap alá venni a devizahitel-szerződésekkel.
„A lízingcégekről azt érdemes tudni, hogy a bankoktól veszik föl a hiteleket, amelyeket aztán továbbadnak az ügyfeleknek, így nincs módjuk arra, hogy mondjuk a svájci frankot középárfolyamon megvásárolják. Tehát ez náluk effektív költségként jelentkezik. Hogyha ezeket a költségeket az ügyfeleknek ki kell fizetniük pluszban, az egyértelműen veszteséget jelent” – magyarázta a főtitkár.
Elemzők egy része viszont túlzásnak tartja, hogy csőddel riogatnak a lízingcégek. „Nem szabad elfelejteni, hogy ezek a lízingcégek döntően banki tulajdonban lévő cégek. Azt gondolom, hogy reputációs kockázatot futna az anyabank, hogyha a lízingcég csődjével azt mondaná, hogy nem fizet ki visszajáró pénzeket” – véli Nagy László Nándor közgazdász.
A Magyar Nemzeti Bank adai szerint ma már kevesebb autó-lízingszerződés van, mint korábban. Az első negyedévben 133 ezret tartottak nyilván, s körülbelül 20 százalék nem tudja már fizetni a duplájára emelkedő törlesztőrészletet.
