Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott összefoglaló szerint a nagyvállalatoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a műanyagok túlhasználatának megfékezésében.
A Klímapolitikai Intézet felidézte, hogy 1950 óta több mint 6 milliárd tonna műanyaghulladék termelődött a világon, aminek mintegy 90 százalékát nem hasznosították újra. Jelenleg 380 millió tonnát gyártanak évente, a műanyag iránti kereslet pedig folyamatosan nő a világban. A nehezen lebomló műanyagok ugyanakkor kockázatot jelentenek az élővilágra, gyártásuk, megsemmisítésük káros gázkibocsátáshoz vezet, a mikroműanyagok a szervezetbe kerülve egészségügyi problémát okozhatnak.
A műanyagot nem lehet betiltani, használatát azonban korlátozni kell, az értékes műanyaghulladékot pedig nyersanyagként minél nagyobb arányban kell visszavezetni a körforgásos gazdaságba - hangsúlyozta az intézet.
Az elemzés szerint fontos lépés az a kormányrendelet, amely korlátozza bizonyos egyszer használatos műanyagtermékek, például evőeszközök, szívószálak, fültisztító pálcikák, egyes bevásárlótáskák, szatyrok forgalmazását. Szintén július 1-jén lép életbe a törvény, amelynek következtében az uzsonnás vagy kiflis műanyag zacskók kilogrammonkénti termékdíja 57 forintról 1900 forintra emelkedik.
Az intézkedések illeszkednek abba a koncepcióba, hogy az emberek helyett a szennyező vállalatok legyenek felelősek a klíma- és környezetvédelemért - jelezte a Klímapolitikai Intézet.
Mint írják, a műanyagok alkalmazásának törvényi korlátozása már az 1970-es években felmerült, az ágazati érdekérvényesítés nyomán a szabályozási kísérletek azonban elhaltak. A műanyag túlhasználatával kapcsolatban akkor is, és még ma is a vásárló egyéni felelősségét hangsúlyozzák, bár leginkább a nagyvállalatok, és nem a fogyasztók tudják mérsékelni a műanyagok előfordulását azok helyettesítésével.
A Századvég 2020-as, az EU 27 tagállamára és az Egyesült Királyságra is kiterjedő, Európa Projekt nevű kutatása alapján megállapítható, hogy a kérdésben összeurópai konszenzus rajzolódik ki. Az európaiak 81 százaléka egyetért az állam környezetszennyező vállalatokkal szembeni határozott fellépésével, Magyarországon ez az arány 83 százalékot ért el - közölte a Klímapolitikai Intézet.
MTI
