Több szereplővel is beszéltünk, akik a tárgyalásokra közelről rálátnak, és ezek alapján úgy tűnik, minden kiskereskedelmi szereplő el akarja kerülni az árstopok visszahozását, beleértve a kormányt is. Ez azonban nem zárja ki, hogy olyan lépésre készül a szaktárca, ami számos szereplőt érzékenyen érinthet. Ilyen lépés lehet az árrés szabályozása, amire állítólag kész tervei vannak a minisztériumnak. Hogy végül tényleg meglépi ezt a kormány, az a márciusi inflációs adatoktól függ.
Lényegében már kész az a javaslatcsomag a Nemzetgazdasági Minisztériumban, amivel letörné a kormány az élelmiszer-inflációt – tudta meg a Világgazdaság. Több forrásból is úgy értesültünk, hogy nem az árstopokat hozná vissza, hanem az árrés szabályozására készül a kormány. Ennek oka, hogy el akarják kerülni azt a helyzetet, ami az árstopok idején fennállt, nevezetesen a kiskereskedelmi láncok a helyettesítő és brand termékek esetében jócskán megemelték az árrést és jókora profitot zsebeltek be. A kereskedelmi árrés szabályozása egyébként nem ördögtől való, több országban is alkalmaznak ilyen rendszert.
Egy hete folynak az egyeztetések, Gulyás Gergely szerint végső esetben jöhet a hatósági ár
Egy hete tartanak az egyeztetések szaktárcsa és szakmai szervezetek között, előbb a kiskereskedelmi érdekképviseletek képviselőivel, majd a beszállítókkal is találkozott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A tárgyalássorozat közvetlen előzménye, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szombati, 26. évértékelőjén megengedhetetlennek nevezte, hogy a kereskedők és az áruházak jelentősen emelték bizonyos alapvető élelmiszerek árát és ezáltal a profitjukat is, ezért utasította Nagy Mártont nemzetgazdasági minisztert, hogy állapodjon meg a kereskedelmi láncokkal. „Szép szóval, ha nem megy, akkor majd megy hatósági árral” – figyelmeztetett, majd hozzátette, ha az sem lesz elég, akkor a kereskedelmi haszon mértékét is korlátozni fogják.
Jelzésértékkel bír ugyanakkor, hogy Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón már megfordította a sorrendet, sőt, kész tényként közölte, hogy egy komplex akcióterv részeként a kormány profit korlátozást vezet be, és csak a legvégső esetben hozzák vissza az árstopokat.
Mindenesetre az, hogy kormány egyeztetést kezdeményezett az érintett szervezetekkel, arra utal, hogy valamilyen konszenzus megoldásra törekszik, tehát nem feltétlenül szeretné, ha ismét hatósági árasak lennének az élelmiszerek.
Árgus szemmel nézni majd az inflációs adatokat márciusban a kormány
Abban állapodtunk meg, hogy próbáljuk meg a beszállító partnereinkkel együttműködve csökkenteni a fogyasztói árakat – ezt Naubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség elnöke mondta a Világgazdaságnak a hét elején történt minisztériumi egyeztetésről. Ugyanakkor amellett érvelt, a kiskereskedelmen nincs annyi tartalék, hogy az árrés terhére csökkenteni tudnák a fogyasztói árakat, szerinte ezt egyáltalán nem teszik lehetővé a gazdálkodási adatok. Ez azonban nem zárja ki, hogy mégis több termék olcsóbb legyen.
Én mindenképpen hiszek ebben – válaszolta arra kérdésünkre, hogy van-e lehetőség arra, hogy csökkenjenek az élelmiszerárak. Hangsúlyozta, hogy szeretnék elkerülni az árstopot, ami nemcsak a kereskedőnek, hanem a beszállítónak sem érdeke. Korábban pont az volt a gond, hogy a kiskereskedő ahhoz, hogy a legkisebb veszteséget érje el, sok esetben importhoz kellett nyúlnia. „Ha meg lesz az árstop, akkor arra kértük a kormányzatot, hogy az ellátási lánc minden szereplője legyen bevonva”, érvelt Neabuer Katalin, aki szerint, hogy a kormány végül hogy dönt, áprilisra derülhet ki, addig megvárja várhatóan a márciusi inflációs számokat.
A tojás és a tej ára elszállt az elmúlt időszakban
Hogy újra elővette az árstopot az elmúlt hetekben a kormány, az annak tudható be, januárban kellemetlen meglepetést okozott az infláció. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2025 első hónapjában éves szinten 5,5 százalékkal, havi alapon pedig 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Amellett, hogy ekkora áremelkedést egy elemző se várt, utoljára 2023 végén láttunk ilyen drágulást Magyarországon. Ennél fájóbb volt azonban az élelmiszerárak emelkedése, amelyek éves szinten 6 százalékkal nőttek átlagosan, ezen belül a liszt 43,2, a tej 25,0, a tojás 23,8, az étolaj 21,5 százalékkal került többe.
Ráadásul úgy tudjuk, hogy februárban még tovább emelkedhetett az élelmiszer-infláció, amely akár a 8 százalékot is elérhette.
Az utóbbi időben különösen a tej és tojás ára szállt el, igaz, más-más okból: a madárinfluenza-járvány tombol idehaza és Szlovákiában is, jelentősen megtizedelte a tojóállomány, és a kínálati sokk felverte a tojás árát, tavaly nyár óta jelentősen emelkedett a nyers tej ára, miután a hazai piacot meghatározó olasz tőzsdei ár is megugrott.
Ezekhez jön hozzá, hogy közben az áramár és a gázára is másfél éves csúcson van, az energiaárak változása pedig az importált infláción keresztül azonnal megjelenik a magyar gazdaságban. Ahogy a forint gyengülése is, amely november óta megfigyelhető. Ugyanakkor az utóbbi időben már korrekció látszik a forint árfolyamában és a tej árában is, aminek előbb-utóbb meg kell jelennie a kiskereskedelmi árakban.
Kinyílt az árrés több terméknél is
A hét elején írtunk arról, hogy a kiskereskedők januárban a 2,8 százalékos UHT-tejeket közel 39 százalékkal, a tojást 35 százalékkal, míg a napraforgó-étolajat megközelítőleg 11 százalékkal magasabb áron értékesítették a kiskereskedelmi beszerzési áraiknál, ezért jóval nagyobb profitra tettek szert az érintett termékekből, mint bármikor.
A magasabb árrés pedig azt eredményezte, hogy kiskereskedőknek idén januárban csak a 2,8 százalékos UHT-tejek értékesítéséből 500–530 millió forint, illetve a tojáseladásokból 380–400 millió forint profitjuk származhatott. Egyébként a tárgyalásokra közelre rálátó forrásunk sem vitatta, hogy bizonyos termékeknél ideiglenesen kinyílt az árrés, de szerinte a kiskereskedelmi szereplők csak a korábbi veszteségeiket próbálták ezzel kompenzálni.
Korábban nyolc élelmiszer volt hatósági áras
Magyarországon 2023 augusztusáig voltak érvényben a hatósági árak az élelmiszereknél, nyolc terméknél – cukor, csirkemell, tej, tojás, liszt, étolaj, sertéscomb és burgonya esetében – kellett rögzíteni az árakat. Emellett a benzinárstop 2022 decemberéig volt érvényben, aminek jóvoltából több mint egy éven keresztül 480 forintba került egy liter benzin és gázolaj, miközben a piaci ár a 700 forintot is elérte. Ugyanakkor több kritika is érte az árstopokat, amiért sokszor hiány keletkezett az érintett termékekből, illetve helyettesítő termékeknél az indokoltnál nagyobb drágulást okozott, és végeredményben az inflációt is megemelte. Ezt a helyzetet akarja mindenképpen elkerülni a kormány.
Forrás: Világgazdaság
Fotó: Havran Zoltán
