A szaktárca közleménye szerint a kormány újabb beruházásösztönző intézkedése lehetővé teszi azt, hogy az elkövetkező négy évben magyarországi beruházást tervező cégek esetében a beruházásra fordítani kívánt nyereség akár teljes társasági adómentességben részesüljön. Az úgynevezett fejlesztési tartalékot a jelenlegi szabályok szerint csak az adózási előtti nyereség összegének felére lehet igénybe venni. A módosítás szerint a teljes nyereségre igénybe vehető, de továbbra is figyelemmel kell lenni a tízmilliárd forintos felső határra. A kedvezménnyel minden hazai vállalkozás élhet, de a kedvező szabály hatására akár a külföldi székhelyű, de hazánkban tevékenykedő multik is dönthetnek úgy, hogy a tavalyi nyereségüket nem külföldre viszik, hanem azt Magyarországon fektetik be. Most csak a döntést kell meghozniuk, a beruházás megvalósítására négy év áll rendelkezésükre - áll a közleményben.
Ugyan a beszámoló leadásának határidejét szeptember 30-ig meghosszabbította a kormány, de ezzel együtt már sok cég dolgozik a tavalyi év számviteli lezárásán. Ezért annak érdekében, hogy a kedvező szabályt a lehető legegyszerűbben lehessen alkalmazni már a 2019-es adóévre, a törvényjavaslat mellett hamarosan megjelenik a fejlesztési tartalék szabályait módosító kormányrendelet is. A veszélyhelyzet időszakában így lehet az adózókat segítő szabályt a lehető leggyorsabban alkalmazni - ismerteti a közlemény.
A törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről szóló kormánydöntés a veszélyhelyzetet követően is érvényes és hatályos legyen. A szociális hozzájárulási adó két százalékpontos csökkentésével az ekhosok és a katások is jól járnak. Július 1-jétől a jelenlegi 17,5 százalék helyett 15,5 százalékra csökken a kifizető által fizetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) mértéke, amely 40 ezer magánszemélyt érint. Nő a katások ellátási alapja is július 1-jétől. Az a kisadózó, aki 50 ezer forint tételes adót fizet, annak az ellátási alapja (társadalombiztosítási és álláskeresési ellátások számításának alapja) havi 98 100 forintról 102 000 forintra emelkedik. Az a katás, aki havi 75 000 forint adót fizet, annak az ellátási alapja havi 164 000 forintról 170 000 forintra emelkedik.
A törvényjavaslat tartalmazza a bankok járványügyi különadójával kapcsolatos visszatérítési szabályokat. A bankok az általános közterheiken felül 2010 óta járulnak hozzá különadóval a költségvetési bevételekhez. Idén a szaktárca számításai szerint összességében több mint 270 milliárd forintot fizetnek be a pénzügyi tranzakciós illeték, és a bankadó révén a pénzintézetek. A járványügyi különadót, mintegy 55 milliárd forintot ezen felül fizetik meg a bankok. A hitelintézetek ezt az összeget - a következő öt évben egyenlő mértékben levonva a bankadóból - adóvisszatartás formájában kapják vissza - közölte a Pénzügyminisztérium.
Pénzügyminisztérium: a kormány benyújtotta a nagybevételű cégeket terhelő kiskereskedelmi különadóról szóló törvényjavaslatot
A kormány benyújtotta a nagybevételű cégeket terhelő kiskereskedelmi különadóról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek - közölte a Pénzügyminisztérium (PM) az MTI-vel.
A szaktárca közleménye ismerteti, hogy a kabinet a veszélyhelyzetben döntött arról, hogy a Járvány Elleni Védekezési Alap bevételeihez a félmilliárdnál nagyobb bevételű kiskereskedelmi cégeknek is hozzá kell járulniuk. A kiskereskedelmi különadóval Magyarország megvédheti az eddig elért gazdasági eredményeit, ezért számít a kormány továbbra is a nagybevételű kereskedelmi láncok adóügyi segítségére.
A közlemény hangsúlyozza: a magyar adózási modell változatlan, az emberek, a kisvállalatok továbbra is kevés adót fizetnek. A cél az, hogy az egyensúly-javító adóintézkedések terhét ne a lakosság, hanem azon szereplők viseljék, amelyek erre képesek, amelyek a járványt megelőző időszakban kiemelkedő nyereségre, jelentős piaci fölényre tettek szert. Ezt igazolja a PM kiskereskedelmi piacra végzett számítása is, amely szerint több mint 35 ezer vállalkozás végez ilyen tevékenységet, de közülük az adót mindössze kétezer cég fizeti, és az adó bevallásával járó adminisztrációs teher is csak őket terheli.
A különadó mértéke, amelyet az éves nettó árbevétel alapján kell kiszámítani, félmilliárd és harmincmilliárd forint között 0,1 százalék, harminc- és százmilliárd forint között 0,4 százalék, és százmilliárd forint felett 2,5 százalék.
A cégek a különadót az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítják meg, és vallják be. Az adóelőleget az első adóévben bevallaniuk nem kell, hiszen azt már megtették a veszélyhelyzetben elrendelt különadó-bevallás benyújtásával egy időben, így nincs szükség újabb ezzel kapcsolatos adminisztrációra. Az előleget két egyenlő részletben kell majd megfizetni.
A közleményben kiemelik: lényeges, hogy a külföldi online kereskedelmi multicégek (mint pl. az Amazon, a Wish, az AliExpress) sem bújhatnak ki a kereskedelmi adó megfizetésének kötelezettsége alól. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalba befutó adatok alapján az adóhatóság tudja ellenőrizni, hogy ezek a külföldi óriáscégek eleget tesznek-e bejelentkezési és adófizetési kötelezettségüknek Magyarországon - közölte a PM.
MTI
