A miniszter aláhúzta, a magyar gazdaság sikerét jelzi, hogy tavaly 98 külföldi nagyvállalat döntött úgy, hogy Magyarországon létesít gyárat, kutatóintézetet, vagy kezd valamilyen gazdasági tevékenységbe.
Annak ellenére így van ez, hogy egyes gazdasági szereplők előtt nem ismert a tavalyi 5 százalékos magyar gazdasági növekedés, vagy az, hogy a kilenc évvel ezelőtti 10 százalék fölötti munkanélküliségi mutató tavaly már 3,6 százalékra csökkent - közölte.
Megemlítette ugyanakkor azt is, hogy a magyar tulajdonú vállalatok és a magyar munkavállalók termelékenységének javulnia kell. A magyar innováció és kutatás uniós összehasonlításban a 22. helyen áll, amelyen javítani kell egyebek mellett a kutatási rendszer megváltoztatásával, az egyetemekkel való együttműködés révén, valamint a magyar kis-, és közepes vállalkozások saját termékeinek kifejlesztésének és gyártásának támogatásával - húzta alá.
A miniszter elmondta azt is, hogy a magyar gazdaság sikere egyebek mellett abban áll, hogy egyes, kezdetben politikailag kedvezőtlennek tűnő intézkedések hosszabb távon mégis javulást hoznak. Példaként egyebek mellett a munkaerőhiányt említette, amelyet tájékoztatása szerint a magyar kormány nem a külföldről hozott munkavállalókkal kíván orvosolni, hanem lehetőséget teremt arra, hogy a munkakeresőket becsatornázza a munkaerőpiacra vagy az onnan korábban kikerültek visszataláljanak oda.
"Magyarország úgy gondolja, a magyar emberek képesek arra, hogy jól dolgozzanak, az állam feladata pedig az, hogy ebben segítse őket" - mondta.
Kiemelte, a közmunkaprogramban korábban részt vevők több mint fele mára az elsődleges munkaerőpiacon dolgozik, és rendes fizetést kap a munkájáért. A magyar, munkaalapú társadalom, amelynek innovációs alapját a kormány a kutatás-fejlesztés fokozott támogatásával erősíti - tette hozzá Palkovics László.
MTI
