Igen jól áll adóügyekben a kormányzat – ez derül ki abból az összefoglalóból, amelyet a szakminisztérium tett közzé a napokban az állami pénzügyek idei alakulásáról. Eszerint január eleje és szeptember vége között nagyjából 10 100 milliárd forint bevétel származott a hat legnagyobb köztehertípusból, vagyis a társasági és jövedéki adóból, a járulékokból, az áfából, a személyi jövedelemadóból és a szociális hozzájárulási adóból. Az összeg szinte felfoghatatlan, nagyságát leginkább az mutatja meg, ha összehasonlítjuk a 2018 azonos időszakában rögzített értékkel. A múlt év első háromnegyedében kevéssel több mint 9000 milliárd érkezett a kincstárhoz. A különbség majdnem 1100 milliárd forint, vagyis az emelkedés 12 százalékos, ami vaskosnak nevezhető.
A bevétel látványos növekedésének megannyi oka lehet, ezek között azonban érdemi adóemelés nem szerepel, éppen ellenkezőleg: jelenleg is fut egy nagyszabású tehermérséklési program, amely a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó számottevő csökkentését hozza. A folyamatok mozgatórugójaként megemlíthető viszont a fizetések emelkedése, a munkahelyek számának növekedése és az, hogy egyre nagyobb forgalmat bonyolítanak le a különböző hazai boltok. Vagyis általánosságban a gazdaság jó teljesítménye húzódik meg a fontosabb adóbevételek megugrása mögött.
A jó gazdasági viszonyokat a kormányzat meg is tartaná – erről árulkodnak azok az elmúlt időkbeli bejelentések, amelyek szerint a nyári gazdaságvédelmi intézkedések után hamarosan újabb olyan lépések következhetnek, amelyek segíthetik a fellendülést.
– Először is azt kell felmérni, milyen lehetséges bajokkal számolhatunk – mondta a Magyar Nemzetnek Boros Imre, amikor arról kérdeztük, mely szektorokban lehet szükség újabb intézkedésekre. A közgazdász elsőként a német gazdaság gyengébb szereplését említette.
– A németeknél a gép- és különösen az autógyártásban jegyeznek fel jó ideje kemény mínuszokat, ez pedig a magyar helyzetet is érintheti. Emellett a hazai építőiparban és akár a turizmusban is adódhat kormányzati feladat – sorolta a szakember, majd általánosságban úgy fogalmazott: a gazdasági fellendülésért tett erőfeszítésekkor azok az ágazatok lehetnek igazán fontosak, amelyek kiemelkedő súlyúak és teljesítményük meghatározó.
– Állami fejlesztési források, olcsó hitelek egyaránt szóba jöhetnek – vélekedett Boros Imre, de szerinte a döntéshozók elgondolkodhatnak a vásárlóerő fokozásában is.
– Az egyik lehetőség ez ügyben a közszférában végrehajtandó észszerű béremelés volna, de – az aránytalanságok kezeléséért – akár a nyugdíjaknál is végre lehetne hajtani bizonyos korrekciót – vélekedett Boros Imre. A közgazdász ugyanakkor hozzátette: a jövőbeli intézkedéseknek a költségvetés helyzete határt kell hogy szabjon, az egyensúlyra figyelni kell. Attól is óva intett, hogy a kormányzat azokhoz a megoldásokhoz folyamodjon, amelyekkel a Gyurcsány-kormány próbálta annak idején – mint utóbb kiderült, sikertelenül – kezelni a gazdasági nehézségeket.
– A piac nem fogja teljesíteni a magyar gazdaság előtt álló kihívásokat – utalt a szakember az egyik sokat emlegetett liberális gazdasági tézisre, majd megjegyezte: szerinte a legjobb megoldásnak az tűnik, ha azokra a helyekre, azokhoz az ágazatokhoz kerülnek a rendelkezésre álló források, ahol további növekedés remélhető.
