Az Európai Unióban messze a leggyorsabb növekedést érte el a magyar gazdaság a harmadik negyedévben – derült ki az Eurostat adataiból. Éves összevetésben az első, míg negyedéves összehasonlításban Lengyelország mögött a második helyen áll hazánk. A Központi Statisztikai Hivatal tegnap tette közzé, hogy a vizsgált időszakban a nyers adatok szerint öt, a kiigazított számok szerint pedig 4,8 százalékos volt a növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ehhez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben.
– Számos kedvezőtlen fejlemény – így a brexit, a kereskedelmi háborúk, valamint a német és kínai lassulás – övezi a magyar gazdaság teljesítményét. Ha mindez nem volna, a növekedés akár a hat százalékot is megközelíthette volna – közölte lapunkkal Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Kiemelte, hogy a hazai növekedés kifejezetten impozáns európai és régiós összehasonlításban, az euróövezethez képest a bővülési többletünk négy százalékpont közelében maradt. Ez azt mutatja, hogy a hazai gazdaság határozott felzárkózási pályán van.
– A következő negyedévekben fokozatosan lassulhat a GDP dinamikája, de nem várható látványos fékezés. Idén továbbra is 4,9 százalékos növekedésre lehet számítani, míg jövőre 3,7 százalékosra. A belső keresleti tényezők azonban felfelé mutató kockázatokat jelentenek a növekedés ütemére – tette hozzá az elemző.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy ítélte meg, hogy az egész évi növekedés rendkívül közel maradhat az öt százalékhoz.
Ez a költségvetés számára pedig azt jelenti: kisebb pénzügyi impulzusra lehet szükség ahhoz, hogy a kedvező teljesítményt jövőre is fenn lehessen tartani. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a gazdaság belső motorjai jelenleg, annyira erősek, hogy markánsan ellensúlyozni tudják a külső környezet lassulásának hatásait.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy a versenyképesség további javítására, az export magas szinten tartására és az oktatás fejlesztésére lehet szükség annak érdekében, hogy a magyar növekedés továbbra is lényegesen meghaladja az uniós átlagot.
