Az esélyek jók, mert Magyarországon már szilárd alapjai vannak a digitális gazdaságnak.
"Magyarország már most is egy digitális gazdaság Európa szívében, a jövő nálunk már elkezdődött, és abban bízunk, hogy Európa is teljes lendülettel ebbe az irányba fordítja majd a szekerét"
- mondta a kormányfő, sürgetve egyúttal, hogy az Európai Unió végre zárja le a digitális gazdasággal kapcsolatos vitákat, és cselekedjen egységesen.
A magyar gazdasági eredményeket sorolva Orbán Viktor kifejtette: Magyarország tíz év alatt Európa sereghajtójából a kontinens egyik éllovasává küzdötte fel magát, az ország arasznyira van a teljes foglalkoztatottságtól, modern ipara van, a magyar költségvetésnél biztonságosabb pedig kevés akad Európában. Jelezte továbbá, hogy a újfajta magyar gazdasági modell középpontjában a versenyképesség, az újító és a vállalkozói szemlélet áll.
A digitális szektort érintő lépések között említette például, hogy Európában itt a legalacsonyabb az internetet terhelő forgalmi adó, 5 százalék, valamint hogy nemrég Zalaegerszegen átadtak egy modern járműipari tesztközpontot.
A miniszterelnök kiemelte, hogy
a magyar nemzeti össztermék 25 százalékát ma a digitális gazdaság állítja elő, a szektor mintegy 400 ezer embert foglalkoztat, ami a harmadik legmagasabb arány az EU-ban.
Orbán Viktor hozzátette: az elmúlt tíz év Magyarországon bebizonyította, hogy "nálunk a jövőt nemcsak meg tudják tervezni, hanem meg is tudják valósítani". "A nyertesei akarunk lenni ennek az új, történelemformáló, izgalmas kalandnak" - hangoztatta.
Miniszterelnökként ugyanakkor azzal a kihívással is küzd - mondta -, hogy az egyre inkább digitalizálódó gazdaságban hogyan lehet olyan politikát folytatni, amelynek eredményeként a digitalizáció áldásaiban ne csak egy szűk elit és egy szűk nagyvállalati világ részesedjen, hanem mindenki. A magyar kormány ennek érdekében már elindította a Digitális Jólét Programot - közölte.
"El kell juttatnunk a digitalizációt a legtávolabbi faluban élő gazdákig, a kórházakig, a kistelepülésekig, a kis- és közepes vállalkozásokig, hogy mindenki (...) nyertese legyen és ne elszenvedője a digitalizáció okozta változásoknak"
- fogalmazott, megjegyezve: ha nem sikerül ilyen politikákat kialakítani, akkor a népesség egy része szembe fog fordulni a digitalizációval.
Budapest ma az infokommunikáció fővárosa
A gazdasági fejlődéshez nélkülözhetetlen technológiai fejlődésről, valamint a kkv-k digitális előrelépésének fontosságáról beszélt Hou-lin Csao, a Nemzetközi Távközlési Egyesület főtitkára a Hungexpón.
A résztvevők gazdasági szerepére és számára utalva azt mondta, Budapest ma az infokommunikáció fővárosa; több mint 150 kkv vesz részt idén a konferencián, 40 országból.
Hou-lin Csao hangsúlyozta, hogy a tanácskozás a digitális szakadék csökkentésére is lehetőséget ad. Az ITU elkötelezett abban, hogy mindenkinek biztosítsák a távközléshez való hozzáférést - mondta, és emlékeztetett rá, hogy a világ lakosságának fele nem rendelkezik még online összeköttetéssel.
Az ITU az ENSZ legfontosabb infokommunikációs területen működő, globális intézménye, amelynek feladata a nemzetközi távközlési együttműködés segítése, Magyarország alapító tagja a 193 tagállamot tömörítő nemzetközi egyesületnek. 2018-ban Magyarországot beválasztották az ITU döntéshozó testületébe, a 48 tagú tanácsba. Az ITU Telekom World kormányok, vállalatok, valamint kis- és középvállalkozások legfontosabb infokommunikációs rendezvénye, amely egyedülálló nemzetközi platformot biztosítva, összehozza a fejlett és fejlődő piacokat, az állami és magán szektor vezetőit, az infokommunikációs technológia iparági képviselőit.
MTI
