„Magának a családnak a háztartásából és a pénzügyeiből kikerül egy nagy kockázat: az árfolyamgyengülésnek a potenciális hatása…” – Kiszámíthatóbb törlesztőrészletekkel érvelt a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a forintosítás mellett szerdai sajtótájékoztatóján. Vonnák Balázs példával is alátámasztotta: szerinte miért járnak majd jobban az adósok az elszámoltatás és az azt követő forintosítás után.
Az MNB szerint a legtöbb devizaadósnak szerződéskötéskor 5,6 millió forint volt a tőketartozása, a törlesztőrészlete pedig 40 ezer forinttal indult. A tartozás a forint gyengülése és az egyoldalú banki kamatemelések miatt mostanra 2 millió forinttal emelkedett, míg a havi törlesztőrészlet a duplájára nőtt. Az elszámoltatás után viszont nemcsak a tőketartozás, hanem a törlesztőrészlet is csökken: havi 20 ezer forinttal. A nemzeti bank szerint a forintosítással már nem fog lényegesen változni ez az összeg, hiszen a kamat feltehetően megegyezik majd a hitelfelvételkori frankkamattal.
„Be van jelentve az árfolyamszint, az nem fogja magát a tőketartozást érinteni. Hogy milyen lesz utána a forintkamat, egyedül ez érintheti a törlesztőrészletet. De ott sem lesz lényeges változás, tehát igazából a törlesztési teher a forintosítás után lényegében nem változik” – állítja Vonnák Balázs, az MNB igazgatója.
A kamatkockázat marad
A Portfólió vezető elemzője szerint viszont ha forintosítják a devizahitelt, lesz olyan adós, akinek az elszámoltatás után megállapított összeghez képest ismét nő majd a törlesztőrészlete. „Úgy tűnik jelenleg, hogy a kamatfelárat fogják fixálni az eredeti devizahitel kamatfelárnak megfelelően. Ez azt jelenti, hogy kicsivel nőhet és kicsivel csökkenhet is az ügyfeleknek a törlesztőrészlete és a kamatszintje is” – mondja Palkó István vezető elemző.
A forintosítással ugyanis csak az árfolyamkockázat szűnik meg, a kamatkockázat megmarad. Utóbbinál ugyanis az MNB dönti el, mikor emeli és csökkenti az alapkamatot. Ha emeli, a törlesztőrészlet is nőni fog majd.
Tállai András azt mondta: egyetlen adós sem járhat rosszabbul a két mentőcsomag után. „Vegyük sorba az eseményeket, előbb az elszámoltatást majd az azt követő forintosítást, tehát mindenképpen az ügyfél fog jobban járni, az ügyfél nem fizethet többet a forintátváltás miatt mint amennyi marad neki csökkenés” – fogalmazott az NGM parlamenti államtitkára.
Varga: Kormányzati propaganda
„Ezek a propaganda szavai, szó sincs erről…” – Varga István közgazdász máshogy számol. Szerinte inkább bankmentésről van szó, ezért ment bele a kormány abba, hogy piaci áron forintosítsák a pénzintézetek a hiteleket.
„Két-, két és félszeresére nőtt az összeg a tökéletesen törlesztő esetében is, mint amit eredetileg felvett. Most ha azt mondjuk, hogy két és félszeresére nőtt, de ebből visszamegyünk 20 százalékot, de kétszeres összegen tartunk, akkor milyen kedvezményről beszélünk? Tehát magyarul az árfolyamhatás az sokkal nagyobb volt, mint az, amit most visszaveszünk, tehát lényegében 5-7 évi törlesztés után az emberek többel tartoznak, mint amit fölvettek. Ezért végtelen az eladósodás, az örökösök örökösének az örökösei fogják fizetni, ha ezt így csináljuk tovább. De ezt a bankok is tudják, ezért forintosítanak, mert tudják, hogy arról mondanak le, amit már úgyse lehet beszedni, hisz az emberek ellehetetlenültek” – fogalmazott Varga István közgazdász.
Ha a devizahiteleket a piaci árfolyam alatt folyósítanák, a devizaadósok jobban járnának azoknál, akik forintkölcsönt vettek fel. Ez pedig ellentétes lenne az eredeti kormányzati szándékkal.
Átveszik a problémás ingatlanhiteleket
Eszközkezelőt indít a Magyar Nemzeti Bank. A szervezet problémás ingatlanhiteleket vesz majd át a kereskedelmi bankoktól. A monetáris tanács 300 milliárd forintos, 10 éves hitelkeretet hagyott jóvá az eszközkezelőnek.
