A miniszter elemző cikkét így folytatta: "Nem túlzás azt állítani, hogy a kínai elnök magyarországi látogatása meghatározó lépcsőfok, amelynek több üzenete is van. A diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulóját egy olyan tartós, átfogó stratégiai partnerséggel koronázhattuk meg, amivel ma is csak néhány ország rendelkezik. Ez különösen fontos az autóipar vezérelte magyar gazdaság számára, mivel Kína a világ vezető gazdasági hatalma az elektromos autózás ökoszisztémája tekintetében, ideértve immár nemcsak a gyártást, hanem a kutatás-fejlesztést is érintő legmodernebb technológiák használatát is.
Előrelátó módon már 2010-től elindítottuk a keleti nyitás stratégiáját, ezzel pedig előre megágyaztunk a továbblépésnek, így annak, hogy Magyarország Kelet és Nyugat gazdasági és kulturális találkozási pontja legyen.
Keleti nyitásunk mostanra jelentősen felértékelődött: a blokkosodás korában Kína nyugati nyitásának egy fő csatornájává Magyarország vált.
Az Ernst & Young Global Limited (EY) friss befektetői barométere szerint 2022–2023 között hetvenszázalékos növekedést mutattunk fel az új üzemek létesítésében, miközben az ilyen jellegű beruházások mennyisége visszaesést mutat Európában.
Mindemellett az FDI-projektekben 54 százalékos volt a magyar növekedés, ami a vizsgált húsz európai ország között rekordot jelent. A konnektivitás megőrzésével és megerősítésével tehát az értékláncok háborús átrendeződésének egyik fő nyertesévé tudtunk válni.
Ennek a konnektivitásnak a keretében jelentős befektetések áramlanak Kínából Magyarországra, főképpen az elektromosautó-ipar területén. Kínának is köszönhető, hogy hazánk világszinten dobogós helyre léphet fel a jövő high-tech iparágát jelentő akkugyártásban. Más uniós országok eközben még azt sem döntötték el, miképpen küzdjenek a kínai óriásvállalatok bevonzásáért."
A teljes cikk a Magyar Nemzet honlapján olvasható.
Fotó: MTI
