Három válságon és három sikeres válságkezelésen vagyunk túl – ezzel kezdte előadását a parlament gazdasági bizottságában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, akinek éves meghallgatására került sor. A tárcavezető szerint a szükséges minimumot jelenti a kormány által képviselt gazdasági semlegesség, ami nélkül elérhetetlen lenne a 4 és 6 százalék közötti gazdasági növekedés.
A 21 pontos új gazdaságpolitikai akciótervről azt mondta, hogy a belső konjunktúra helyreállítása a célja, csak azért tud felelősséget vállalni a kormány, ezzel 3-4 százalékos gazdasági növekedés érhető el. Összegszerűn pedig 4200 milliárd forintot juttat a magyar gazdaságba az akcióterv.
Az infláció a múlt, legyőztük és lent is maradt – mondta a fogyasztói árindexről, ami novemberben 3,7 százalék volt, azaz továbbra is a jegybank célsávjában van. Ugyanakkor a miniszter hangsúlyozta, elsősorban egy külső kínálati sokkból eredt, ezért nem fogunk szembesülni vele a következő években. Az elismerte, hogy az infláció megette a béreket, tehát az emberek a saját pénzükön érezték, hogy romlik az életszínvonaluk. Ez nem történhet meg újra – szögezte le a miniszter, hozzátéve, hogy ezért hozták előre tavaly a minimálbér-emelés decemberre, ennek is köszönhető, hogy a reálbérek újra emelkednek, 9 százalékkal. Ugyanakkor jelezte, hogy ez sokáig fenntartható módon nem maradhat fenn, a realitás a 4-5 százalékos reálbér-emelkedés. A hároméves bérmegállapodás alapján a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal emelkedik, miközben az infláció 3 százalékkal, ez nagyon magas reálminimálbér-emelkedést jelent a miniszter szerint.
Hangsúlyozta, vissza kell hozni az infláció által elvett vásárlóerő-csökkenést, ezen fognak jövőre is dolgozni.
A foglalkoztatottságra rátérve elmondta, hogy a kormány célja, hogy 85 százalékra hozzák fel, ami szerinte könnyű dolog, miután megteremtették a munka alapú gazdaságot. Rámutatott, hogy ez a válság nem járt a munkanélküliség emelkedésével, a vállalatok ugyanis megtartották a munkaerőt.
Higgyék el, itt a top5-be be fogunk kerülni – mondta a foglalkoztatottsági ráta várható alakulásáról az uniós mezőnyben. Nagy Márton az ágazati termelési adatok kapcsán kiemelte, hogy idén felhúzhatja a növekedést a kiskereskedelmi forgalom alakulása, ami a 3 százalék fölött alakulhat, így ez lehet a növekedés legfőbb támasza 2024-ben. Szerinte a fogyasztás helyreállt, ezt bizonyítja a belföldi turizmus is, amely az elmúlt hónapokban nagyon dinamikus növekedést produkált. Az emberek szerinte már a magasabb béreket költik, ami egy üdvözölendő dolog.
A teljes cikk a Világgazdaság honlapján olvasható.
Fotó: Mónus Márton / Világgazdaság
