Közép-európai összehasonlításban Magyarországon fékezett a legnagyobbat az infláció. A gazdaságnak és a magyaroknak is jót tesz, ha a drágulás lelassulása az életszínvonal javulásához, nagyobb fogyasztáshoz vezet, az árak újra-felpörgetése nélkül. A forint árfolyama számára azonban, mint az első piaci reakcióból is kiderült, továbbra is kockázatokat hoz az infláció és a kamatok normalizálódása. Sokaknak szerencse, másoknak kevésbé, hogy a megnyugtató augusztusi inflációcsökkenést mutató számok a nyári turistaszezon lecsengésekor érkeztek.
A magyar éves infláció, miután júliusban 4,1 százalékra gyorsult, még a júniusi 3,7 százaléknál is lassabb ütemre kapcsolt augusztusban, 3,4 százalékra. Ennél 2021 februárja óta nem is volt alacsonyabb az inflációs ráta. Ez azért is megnyugtató, mert voltak félelmek, hogy miután a 2023-as szélsőséges megugrás után Európa- és régiószerte – Magyarországon is – szélsebesen visszafordult az infláció, a magára találó kereslet egy újabb, habár a tavalyinál kisebb inflációs hullámot okoz, megakasztva a kamatok csökkentését.
Ezek a félelmek még mindig nem tűntek el, és hogy miért, ahhoz elég rápillantani az árak alakulására a közép-európai régió országaiban.
A teljes cikket a VG oldalán olvashatják, IDE KATTINTVA!
