A szekszárdi borvidéken 15 éve pusztított hasonlóan súlyos lisztharmatfertőzés. Van olyan szőlőültetvény, ahol a teljes termés odaveszett.
„A kényes fajtáknál nagyon nagy gondot okoz, ilyen a kadarka, a kékfrankos. Aki nem vette észre időben, vagy nem nagyon erős, lisztharmat elleni permetszerekkel kezelte a szőlőt, annak nem is kell szüretelnie” – mondja Mészáros Pál szekszárdi borász.
A lisztharmatnak kedvez a párás, csapadékmentes idő. Szekszárd környékén ebben a hónapban mindössze 60-70 milliméter eső esett.
„A lisztharmatjárvány hátterében az áll, hogy az ültetvényekben áttelelő kórokozó már tavasz óta folyamatosan ideális körülmények között, a levelek fonákán lappangva szaporodik. A párás, meleg idő kedvez annak, hogy a fertőzés létrejöjjön, és a fürtök még mindig érzékeny fenológiai stádiumban vannak, egészen a zsendülésig” – magyarázza Csikászné Krizsics Anna, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
A lisztharmat kialakulása permetezéssel megelőzhető. Ha a betegség már megjelent a tőkén, egyetlen olyan szer van, amely hatásos. A nagy kereslet miatt azonban a teljes készletet felvásárolták, a gyártó hat-nyolc napos határidővel tud szállítani. A terméskiesés az illetékes hatóság szerint a gazdák hibája, ezért kártérítésre nem számíthatnak.
„A jól védett szőlőkben termésveszteséggel sehol nem kell számolni, illetve némi fürtritkítással, zöldmunkával a borvidék erősebben fertőzött helyein meg tudják oldani ezt a problémát. Azt, hogy kompenzációs terméskiesés lenne, most nem lehet kijelenteni” – közölte Gabi Géza, a Tolna Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának igazgatóhelyettese.
A 2300 hektáros szekszárdi borvidéken a terméskiesést egyelőre nem lehet megbecsülni, a növényvédelem költségei a gyakoribb permetezés miatt 20-30 százalékkal nőttek.
